Habau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Habau
előd
egyiptomi fáraó
utód
Hór
XIII. dinasztia
Dzsedheperu

Wallis Budge rajza egy Bubasztiszban felfedezett vörös gránit architrávról, melyen Szehemréhutaui Habau neve áll.[1]
Wallis Budge rajza egy Bubasztiszban felfedezett vörös gránit architrávról, melyen Szehemréhutaui Habau neve áll.[1]

Uralkodása i. e. 1775–1772 (Ryholt)
1–2 évig (Baker)
i. e. 1752–1746 (Schneider)
Prenomen
<
rasxmD43
N19
>

sḫm-rˁ ḫwỉ-t3.wỉ
Szehemré Hutaui
hatalmas; a Két Föld védelmezője”
Nomen ismeretlen, talán Szobek[2]
Apja Hór (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz Habau témájú médiaállományokat.

Szehemréhutaui Habau ókori egyiptomi fáraó volt a XIII. dinasztia idején. Kim Ryholt szerint a dinasztia 16. uralkodója, aki három évig uralkodott, i. e. 1775-től 1772-ig.[2] Thomas Schneider ellenben i. e 1752 és i. e. 1746 közé teszi uralkodásának idejét.[3] Jürgen von Beckerath szerint a dinasztia harmadik uralkodója volt.[4][5][6] A XIII. dinasztia első felének uralkodójaként Habau a Memphisz és Asszuán közti országrészt és talán a Nílus-delta nyugati részét tartotta uralma alatt.[7]

Említései[szerkesztés]

Szehemréhutaui Habau pecséthengere, Petrie Múzeum UC 11527.[8][9]

Szehemréhutaui Habau neve nem szerepel a torinói királylistán, sem más ókori királylistákon.[10] Ryholt szerint Habau helye a torinói papirusz 7. oszlopának 17. sorában kellene, hogy legyen, ahol a wsf megjegyzés áll (a lista XIX. dinasztia korabeli összeállítója így jelezte, ha a forrásként felhasznált eredeti szöveg hiányos volt).[2]

Habau létezését régészeti leletek sokasága bizonyítja. Az Egypt Exploration Society 1891-es, Édouard Naville vezette bubasztiszi ásatása során előkerültek egy 1,80×0,76 méteres vörös gránit architráv töredékei, melyen a király Hórusz-neve és prenomene állt.[1][11] Ma a British Museumban található, katalógusszáma BM EA 1100. Egy másik, Taniszból előkerült architrávon Habau neve együtt szerepel a szintén a XIII. dinasztiához tartozó Hór fáraóéval. Darrell Baker és Ryholt ennek alapján azt feltételezi, hogy Habau Hór fia és talán társuralkodója lehetett.[7]

Ryholt és Baker szerint a két architráv nem a Delta-régióból származhat, ahol megtalálták őket, hanem Memphiszből, és a XIII. dinasztia bukásakor kerülhettek a Deltába, amikor a megszálló hükszoszok számos műemléket vittek Memphiszből Avariszba és a Delta-vidék más városaiba, köztük Bubasztiszba és Taniszba.[7] Az is lehet, hogy mindet Avariszba vitték, és ott maradtak egészen II. Ramszesz koráig, aki avariszi alapanyagokból építtette fel fővárosát, Per-Ramszeszt. A várost a XXI. dinasztia idején lebontották, építőanyagait széthordták a Deltában.[2] (Imiermesa kolosszusai hasonló sorsra jutottak.)

Habaut említi egy pecséthenger is, amely ma a Petrie Múzeumban található (UC 11527),[9] négy pecsétlenyomat Uronartiból, egy pedig Mirgisszából – mindkettő egyiptomi erődízmény Núbiában.[2]

Személyazonossága[szerkesztés]

Szehemréhutaui Habau nomene személyneve nem maradt fenn, így személyazonosságában nem lehetünk teljesen biztosak. Ryholt feltételezése szerint Habau nomene Szobek volt, ez a név ugyanis előfordul olyan tárgyakon, amelyek egy, a XIII. dinasztia első feléhez tartozó királyéi lehettek. Ebből a korszakból csak két király nomene nem ismert: Habaué és Nerikaréé, így Szobek bármelyikük lehet.[2]

Jürgen von Beckerath ezzel szemben úgy vélte, Habau azonos azzal a Pantjeni nevű uralkodóval, aki egyetlen sztéléről ismert.[6] Ezt Marcel Marée cáfolta, mikor tanulmányában kifejtette, hogy a sztélé ugyanabban a műhelyben készült (és talán ugyanannak a személynek a műve), mint Upuautemszaf és Rahotep királyok sztéléi. Utóbbiról tudni, hogy a XVII. dinasztia elejéhez tartozik, és i. e. 1580 körül uralkodott, így Pantjeninek i. e. 1600 körül kellett uralkodnia, talán a XVI. dinasztia utolsó uralkodói közé tartozott.[12] Az is lehetséges, hogy Pantjeni a feltételezett abüdoszi dinasztia tagja volt, amely i e. 1650 és 1600 közt uralta Közép-Egyiptomot.[2]

Wolfgang Helck és Stephen Quirke szerint Szehemréhutaui Habau ugyanaz a személy, mint Szehemréhutaui Szobekhotep, de ezzel a legtöbb egyiptológus, köztük von Beckerath, Detlef Franke, Ryholt és Anthony Spalinger nem ért egyet.[13] Von Beckerath és Franke rámutat, hogy bár a két király trónneve ugyanaz, többi nevük semmiben nem egyezik. Spalinger szerint a Szehemhutauiré Szobekhotep nevéhez fűződő núbiai feljegyzéseket a Nílus áradásáról nem lehet Habauhoz kötni.[13] Stephen Quirke erre válaszolva rámutatott, hogy Szehemréhutaui Szobekhotep Hórusz- és Arany Hórusz-neve egyetlen, Medamudban talált kőtömbről ismert, amely nem tulajdonítható neki teljes bizonyossággal.[14]

Név, titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
xaG30
Srxtail2.svg
ḫˁỉ-b3.w
Habau
„A k megjelenése”
Nebti-név
G16
wHmDdDd
wḥm-ḏd
Wehemdzsed
„Örök megújulás”
Arany Hórusz-név
G8
anxM4M4M4
ˁnḫ-rnp.wt
Anhrenput
„Kinek évei élők”
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
rasxmD43
N19
Hiero Ca2.png
sḫm-rˁ ḫwỉ-t3.wỉ
Szehemré Hutaui
hatalmas; a Két Föld védelmezője”

Forrás[szerkesztés]

Commons:Category:Khabaw Sekhemrekhutawy
A Wikimédia Commons tartalmaz Habau témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sekhemrekhutawy Khabaw című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. a b Wallis Budge: Hieroglyphic Texts, V (1914) p. 7, 18; online
  2. a b c d e f g K.S.B. Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800 – 1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, excerpts available online here.
  3. Thomas Schneider: Lexikon der Pharaonen, Albatros, Düsseldorf 2002, ISBN 3-491-96053-3, p. 255 and 259
  4. Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964
  5. Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46. Mainz am Rhein, 1997
  6. a b Jürgen von Beckerath: Handbuch der Ägyptischen Königsnamen, MÄS 49, Philip Von Zabern. (1999)
  7. a b c Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 289-290
  8. Flinders Petrie: Scarabs and cylinders with names (1917), available copyright-free here, pl. XVIII
  9. a b Habau pecsétje, Petrie Múzeum.
  10. Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 166-167
  11. E. Naville: Bubastis, 1891, 15, pl. XXXIII, available copyright-free online
  12. Marcel Marée: A sculpture workshop at Abydos from the late Sixteenth or early Seventeenth Dynasty, in: Marcel Marée (editor): The Second Intermediate period (Thirteenth-Seventeenth Dynasties), Current Research, Future Prospects, Leuven, Paris, Walpole, MA. 2010 ISBN 978-90-429-2228-0. p. 247, 268
  13. a b A. Spalinger: Sobekhotep II, in: Wolfgang Helck editor: Lexikon der Ägyptologie, vol. 5. Harrasowitz, Wiesbaden 1984, ISBN 3-447-02489-5
  14. Stephen Quirke: In the Name of the King: on Late Middle Kingdom Cylinders, in: E. Czerny, I. Hein, H. Hunger, D. Melman, A. Schwab (editors): Timelines, Studies in Honour of Manfred Bietak, Volume I, Leuven, Paris/ Dufdley, MA ISBN 9789042917309, p. 263-274.