Hór (fáraó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hór
Auibré
előd
egyiptomi fáraó
utód
Renszeneb
XIII. dinasztia
Habau

Hór ká-szobra a kairói Egyiptomi Múzeumban
Hór -szobra a kairói Egyiptomi Múzeumban

Uralkodása i. e. 1777-1775 (Ryholt),
pár hónap (Baker),
7 hónap i. e. 1760 körül (Verner),
i. e. 1732 körül (Schneider)
Prenomen
<
N5F40F34
>

3w-ỉb-rˁ
Auibré
barátja”
A torinói királylistán:
<
raAwZ7
t
Y1
Z2
ibZ1
>

3wt-ỉb-rˁ
Autibré
Nomen
<
G5
>

ḥr(.w)
Hórusz
Főfelesége Nubhotepti[1][2]
Gyermekei Habau (?), Dzsedheperu (?), Nubhoteptikhred (?)
Sírja Dahsúr
A Wikimédia Commons tartalmaz Hór témájú médiaállományokat.

Hór Auibré ókori egyiptomi fáraó volt a XIII. dinasztia idején, i. e. 1777–1775 között (Kim Ryholt kronológiája szerint),[2] vagy csak pár hónapig i. e. 1760 vagy 1732 között.[3] Főleg nagyrészt érintetlenül fennmaradt sírjának köszönhetően ismert, melyet 1894-ben fedeztek fel, benne ritka, életnagyságú faszoborral.

Említései[szerkesztés]

Edény fedele Auibré nevével

Hór Auibré nevét említi a XIX. dinasztia idején összeállított torinói királylista.[1] Ezen a papiruszon neve a hetedik oszlop 17. sorában szerepel (Gardiner számozása szerint a 6. oszlop 17. sora).[4] A torinói papiruszt leszámítva Hór nevének nem volt ismert előfordulása 1894-ig, mikor Jacques de Morgan felfedezte az uralkodó csaknem érintetlen dahsúri sírját.[1]

1894 óta a fáraó további említései is előkerültek, többek közt egy ismeretlen helyről származó edényfedél és egy ma Berlinben őrzött táblácska, mindkettőn Hór neve áll.[1] I. Amenemhat listi piramisánál, ahonnan számos fajansztáblácska előkerült XIII. dinasztiabeli királyok nevével, Hór nevével is találtak egyet.[5] Taniszban gránit architráv került elő Hór és utódja, Habau kártusával. Ez valószínűleg Memphiszből származhatott és a hükszoszok idején került a Delta vidékére.[1] Kim Ryholt ez alapján úgy tartja, Habau Hór fia és társuralkodója volt.

Uralkodása[szerkesztés]

Ryholt és Darrell Baker szerint Hór Auibré a XIII. dinasztia 15. uralkodója volt.[1][2] Detlef Franke és Jürgen von Beckerath ezzel szemben úgy tartja, a 14. királya volt dinasztiájának.[6][7][8][9] Semmi bizonyíték nem került elő arra nézve, hogy rokonságban állt volna elődjével, Renszenebbel, így Ryholt és Baker azt feltételezi, uszurpálta a trónt.

Uralkodásának pontos hossza nem ismert, mert a torinói papirusz ezen a helyen hiányos. Ryholt legújabb elemzése szerint a papiruszon az uralkodás hosszából annyi olvasható, hogy „… és 7 nap”,[2] a korábban elfogadott olvasat, Alan Gardiner 1950-es évekbeli olvasata szerint „… és 7 hónap”.[10] Ennek alapján Miroslav Verner és Darrell Baker úgy vélik, Hór igen rövid ideig ült a trónon, Ryholt olvasata azonban hosszabb időszakot is lehetővé tesz; szerinte 2 évig uralkodott.[1][2] Az mindenképpen valószínű, hogy Hór csak kevés ideig uralkodott, arra nem volt elég ideje, hogy piramist építtessen, ami ebben a korban még mindig a királyok szokásos temetkezési helye volt. Rövid uralkodása ellenére is úgy tűnik, sikerült biztosítania, hogy fiai, Habau és Dzsedheperu kövessék a trónon.

Sírja[szerkesztés]

Jacques de Morgan rajza Hór jogarairól és botjairól

Hór főként szinte teljesen érintetlen sírjáról ismert, melyet a Georges Legrainnel és Gustave Jequier-vel Dahsúrban dolgozó Jacques de Morgan fedezett fel 1894-ben.[11] A sír egyszerű aknasír, amely a XII. dinasztiához tartozó III. Amenemhat piramisának északkeleti sarkában épült.[12] Eredetileg Amenemhat udvarának egy tagja számára készült, később bővítették ki Hór számára; ekkor kő sírkamra és előkamra épült hozzá.[1]

Bár a sírt már az ókorban kirabolták, így is megtaláltak benne egy naoszt, melyben a király életnagyságú, fa ka-szobra állt. Ez a szobor az egyiptomi művészet egyik legismertebb példája, és az egyik legjobb állapotban fennmaradt, legszebb kidolgozású ókori faszobor; példája egy olyan műfajnak, amely egykor gyakori lehetett az egyiptomi művészetben, mostanra azonban kevés maradt fenn belőle ilyen jó állapotban. A szobor a kairói Egyiptomi Múzeumban található, katalógusszáma CG259.[12]

Hór sírjának alaprajza

A sírban megtalálták az uralkodó részben aranyozott, korhadt fakoporsóját is. A király múmiáját megfosztották ékszereitől, koporsójában csak a csontváz maradt. Hór halálakor a negyvenes éveiben járhatott. A fa halotti maszkról, melynek szemét bronz foglalatú kőből alakították ki, az aranyozást a sírrablók leszedték, a király koponyája azonban benne maradt. Megtalálták Hór kanópuszládáját is, benne a kanópuszedényekkel. A sírból ezek mellett előkerültek még kis szobrok, fa- és alabástromvázák, cserépedények, ékszerek, két alabástromsztélé kék festett hieroglifákkal, valamint légycsapók, jogarok és fabotok egy hosszú fa tokban, darabokra törve. A sírból fegyverek is előkerültek, köztük egy gránit buzogányfej és egy aranyozott tőr.[11]

Hór sírja mellett találták meg Nubhoteptikhred hercegnő teljesen érintetlen sírját. A hercegnő vagy Hór lánya volt,[13] vagy III. Amenemhaté.[12]

Név, titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
Htp
ib
N19
Srxtail2.svg
ḥtp-ỉb-t3.wỉ
Hotepibtaui
„Aki elégedetté teszi a Két Föld szívét”
Nebti-név
G16
nfrxa
a
wY1
Z2
nfr-ḫˁw
Noferhau
„Kinek megjelenései tökéletesek”
Arany Hórusz-név
G8
nfrR8R8R8
nfr-nṯr.w
Noferneteru
„Az istenek legtökéletesebbje”
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
N5F40F34
Hiero Ca2.png
3w-ỉb-rˁ
Auibré
barátja”
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
G5
Hiero Ca2.png
ḥr(.w)
Hórusz

Forrás[szerkesztés]

Commons:Category:Tomb of Hor Awybre
A Wikimédia Commons tartalmaz Hór (fáraó) témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. a b c d e f g h Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 112-113-114
  2. a b c d e K.S.B. Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, excerpts available online.
  3. Thomas Schneider: Lexikon der Pharaonen
  4. Alan H. Gardiner: The Royal Canon of Turin, Oxford 1959, Vol. III, 6.14, Warminster 1987, ISBN 0-900416-48-3.
  5. Dieter Arnold: The Pyramid Complex of Amenemhat I at Lisht, The Metropolitan Museum of Art New York 2015, ISBN 9781588396044, p. 59, pl. 93
  6. Thomas Schneider: Ancient Egyptian Chronology - Edited by Erik Hornung, Rolf Krauss, And David a. Warburton, available online, see p. 176
  7. Detlef Franke: Zur Chronologie des Mittleren Reiches (12.-18. Dynastie) Teil 1 : Die 12. Dynastie, in Orientalia 57 (1988)
  8. Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964
  9. Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46. Mainz am Rhein, 1997
  10. Alan Gardiner, editor. Royal Canon of Turin. Griffith Institute, 1959. (Reprint 1988. ISBN 0-900416-48-3)
  11. a b Jacques de Morgan: Fouilles a Dahchour, mars-juin, 1894, Vienna, 1895. Available online.
  12. a b c Verner, Miroslav. The Pyramids: The Mystery, Culture, and Science of Egypt's Great Monuments. Grove Press. 2001 (1997). ISBN 0-8021-3935-3
  13. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.111