Ugrás a tartalomhoz

H–47M2 Kinzsal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
H–47M2 Kinzsal
H–47M2 Kinzsal egy MiG−31K repülőgépen 2018-ban, a győzelem napi katonai parádén
H–47M2 Kinzsal egy MiG−31K repülőgépen 2018-ban, a győzelem napi katonai parádén
NATO-kódKilljoy
Funkcióballisztikus rakéta
GyártóVotkinszki Gépgyár
Robbanótöltetnukleáris vagy hagyományos
A Wikimédia Commons tartalmaz H–47M2 Kinzsal témájú médiaállományokat.

A H–47M2 Kinzsal (oroszul: Х-47М2 Кинжал, magyarul "Tőr", NATO-kódja: Killjoy) orosz légi indítású, nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas, hiperszonikus ballisztikus rakéta.[1][2] Orosz állítások szerint a hatótávolsága állítólag 2000 km és akár 10 Mach sebességgel (azaz a hangsebesség tízszeresével, kb. 12200 km/órás sebességgel) is képes haladni. 2023 májusában egy Kijev közelében lelőtt Kinzsal rakéta azonban csak 1240 m/s-os sebességgel haladt, így valószínűsíthető, hogy a rakéta maximális sebessége az orosz propaganda által közölt sebességnek csak a harmada lehet.[3] Hagyományos vagy nukleáris robbanófejeket[4] hordozhat, és Tu–22M3 bombázókkal vagy MiG–31K repülőgépekről indítható. Az orosz Déli Katonai Körzet és a nyugati katonai körzet légibázisain telepítették.[5][6]

A Kinzsalt 2017 decemberében állították hadrendbe, és egyike volt annak az öt új orosz stratégiai fegyvernek, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018 márciusában mutatott be[7]

Felépítése

[szerkesztés]

A rakéta általános felépítése megegyezik a régebbi, földi indítású 9K720 Iszkander rakétával, amelyet légi indításra alakítottak át. Állítólag statikus és mobil célpontokat is képes eltalálni, így például repülőgép-hordozókat.[8]

A Kinzsal nagy sebessége (nagy kinetikus energiája) révén nagyobb áthatolási képességgel rendelkezik, mint a könnyebb, lassabb robotrepülőgépek.[9]

A rakétát az Oroszországi európai területein telepített stratégiai rakétarendszereket veszélyeztető NATO-hadihajók, valamint a NATO rakétavédelmi rendszerei, ballisztikusrakéta-védelmi hajói és az orosz határok közelében lévő szárazföldi objektumai elleni támadások céljára tervezték.

Az orosz média a „hiperszonikus” jelzővel azt kívánta érzékeltetni, hogy a fegyver egy teljesen új fejlesztés eredménye, azonban a Kinzsal valójában hagyományos ballisztikus rakétatechnológiát használ nagyobb sebesség mellett. A „hiperszonikus” jellemző több régebbi fejlesztésre is igaz volt, és ezért nem jelent különösebb technológiai áttörést.[10][11]

Az orosz sajtó szerint a rakéta hatótávolsága 2000 km, ha MiG–31K és 3000 km, ha Tu–22M3 indítja. A hatótávolsághoz az indító repülőgép hatótávolságát is hozzászámítják.[12]

Külföldi reakciók

[szerkesztés]

Az amerikai védelmi tisztviselők arra a következtetésre jutottak, hogy a meglévő radarrendszerek nem képesek a hiperszonikus fegyverek észlelésére és követésére.[13][14]

2022 márciusában Joe Biden amerikai elnök megerősítette, hogy Oroszország hiperszonikus rakétákat alkalmazott Ukrajnában.

– Szinte lehetetlen megállítani – mondta. – Nyilván ezért alkalmazzák.[15]

2023 májusában az ukrán hatóságok azt állították, hogy több Kinzsál rakétát lőttek le repülés közben.[16]

Alkalmazása

[szerkesztés]

A Kinzsált 2017 decemberében állították hadrendbe, és egyike volt annak a hat új orosz stratégiai fegyvernek, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018. március 1-jén mutatott be.[17][18] A Kinzsál rakétát azóta a MiG–31K,[19] a Tu–160Mn,[20] és a Tu–22M3M repülőgépekre is telepítették.[21] 2018 májusában tíz, Kinzsal rakétát indítani képes MiG–31K volt kísérleti harci szolgálatban, és állt készen a bevetésre.[22] 2018 decemberéig a Kinzsal rakétákkal felfegyverzett repülőgépek 89 bevetést hajtottak végre a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger felett. [23]

2019 februárjáig a MiG–31K Kinzsal rakétaindítók személyzete több mint 380 gyakorló bevetést hajtott végre a rakétával, amelyek közül legalább 70 esetben került sor légi utántöltésre.[8][24][25] A fegyvert  az Aviadarts nemzetközi versenyen 2019 augusztusában[26] mutatták be a nyilvánosságnak.

A TASZSZ szerint a Kinzsalt először Szibéria északi részén tesztelték 2019. november közepén. Az indítást egy MiG–31K hajtotta végre, amely az Olenya légibázisról szállt fel. A rakéta a "Pemboy" lőtéren eltalálta a kijelölt célpontot, miközben elérte a 10 Mach sebességet.[27] 2021 júniusában a Khmeimim légibázisról felszálló MiG-31K Kinzsál rakétát lőtt ki egy szíriai célpontra.[28] 2021-ben egy külön repülőezredet állítottak szolgálatba, amely Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt MiG–31K repülőgépekkel van felfegyverezve.[29]

A 2022. február elején olyan hírek keltek szárnyra, hogy több Kinzsal rakétával felfegyverzett MiG–31-es repülőgépet telepítettek Novgorodi területen lévő Szolci légibázisról a Kalinyingrádi területen található Csernyahovszkij haditengerészeti légibázisra.[30][31][32][33]

Orosz–ukrán háború

[szerkesztés]

Az orosz–ukrán háború során az orosz hadsereg azt állította, hogy Kinzsal rakétákkal semmisítette meg az ukrán fegyveres erők földalatti fegyverraktárát Deljatinban 2022. március 18-án, majd másnap egy konsztyantinovkai üzemanyagraktárt is.[34][35] Az orosz védelmi minisztérium által bemutatott, egy Orlan–10 felderítő UAV-ról készült videóról, amely a raktárra mért rakétacsapást mutatta volna be, hamarosan kiderült, hogy egy kelet-ukrajnai mezőgazdasági ipari épületre mért csapást ábrázolt. Ráadásul a területről készült műholdfelvételek azt mutatták, hogy a mezőgzdasági objektumot farmot már a videó felvétele előtt hagyományos tüzérségi csapások érték.[36] Az ukrán védelmi minisztérium megerősítette a deljatini raktárakra mért csapást, de nem tudta azonosítani a használt fegyver pontos típusát.

Amikor a rakétákról kérdezték, Joe Biden amerikai elnök megjegyezte, hogy az egy komoly fegyver, de gyakorlatilag ugyanolyan robbanófejjel rendelkezik, mint bármely más rakéta, amelyek ellen nehéz védekezni.[37]

A későbbi jelentések szerint április 11-én ismét bevetették a Kinzsal rakétákat, majd május 9-én az orosz Tu–22M repülőgépek három Kinzsal típusú rakétával támadtak célpontokat Odessza kikötőjében.[38] 2022. augusztus 18-án három Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt MiG–31K vadászrepülőgépet telepítettek át a Kalinyingrádi területen található Cskalovszkij katonai repülőtérre.[39]

Meg nem erősített jelentések szerint 2022. október 1-jén egy Kinzsal rakétát szállító orosz MiG–31 lezuhant felszállás közben a krími Bbelbeki légibázison.[40] A navigátor katapultálni tudott, a pilóta életét vesztette.[40]

2023. január 26-án az Ukrán Légierő arról számolt be, hogy 55 rakétát, köztük egy H–47 Kinzsal hiperszonikus rakétát és 24 Shahed–136 drónt lőttek ki ukrajnai célpontokra.[41] Az ukrán légierő azt állította, hogy le tudták lőni az összes drónt és 47 rakétát.[41] Egy ember azonban meghalt, két másik pedig megsérült, amikor a támadás során eltaláltak egy lakóházat a kijevi Holoszijivszkij kerületben.[41]

2023. március 9-én az ukrán városokat 84 rakétával, köztük hat Kinzsallal támadták – ez volt eddig a legnagyobb mértékű alkalmazása a fegyvernek.[42]

Betab-500

2023. május 4-én hajnali 2 óra 40 perckor Kijev felett[43] egy H–47M2 rakétát állítólag az ukrán légvédelmi erők egy MIM–104 Patriot rakétavédelmi rendszerrel lelőttek.[44][45][46][47] A CNN szerint a Patriot rendszert eddig csak elméletileg tartották képesnek az ilyen célpontok megsemmisítésére.[48] 2023. május 9-én Patrick S. Ryder, a Pentagon szóvivője megerősítette, hogy Ukrajna megsemmisítette a hiperszonikus rakétát.[49] 2023. május 10-én Vitalij Klicsko megmutatta az állítólagos lelőtt Kinzsál rakéta maradványait a Bild újságíróinak Kijevben.[50] Az ukrán állításokkal ellentétben az orosz sajtó arról számolt be, hogy a maradványok nagyon hasonlítanak a bunkerromboló BetAB–500SM légibombára.[51][52] 2023. május 16-án Ukrajna azt állította, hogy elfogta mind a hat Kinzsál rakétát, amelyeket aznap éjjel lőttek Kijevre.[53][54]

Üzemeltetők

[szerkesztés]
 Oroszország

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kinzhal
  2. ↑ Russia unveils Kinzhal hypersonic missile. www.janes.com. Jane's 360
  3. ↑ „How Kyiv fended off a Russian missile blitz in May”, The Economist (Hozzáférés: 2024. május 30.) 
  4. ↑ Majumdar: Russia Places 10 Deadly MiG-31s on "Experimental Combat Duty" to Carry "Hypersonic" Missile, 2018. május 10.
  5. ↑ Russian Aerospace Forces test launch Kinzhal hypersonic missile. TASS
  6. ↑ Newdick: Russian MiG-31s Armed With Air-Launched Ballistic Missiles Have Arrived In Kaliningrad (angol nyelven). The Drive, 2022. február 8. [2022. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
  7. ↑ Advanced military technology in Russia: Putin's 'super weapons'. Chatham House, 2021. szeptember 23.
  8. ↑ a b Russia picks MiG-31 fighter as a carrier for cutting-edge hypersonic weapon. TASS, 2018. április 6. (Hozzáférés: 2018. szeptember 18.)
  9. ↑ What are hypersonic missiles and why is Russia using them? (angol nyelven). the Guardian, 2022. március 20. (Hozzáférés: 2022. március 21.)
  10. ↑ Holdings. „Why the 'hypersonic missile' Russia says it just used in Ukraine isn't as advanced as it sounds”, Business Journal, 2022. március 21. (Hozzáférés: 2022. április 1.) 
  11. ↑ Pickrell: Russia's Kinzhal was never an unstoppable hypersonic missile, but the Patriot shot that killed one is still 'impressive,' expert says (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2023. május 13.)
  12. ↑ Russian strategic bomber to extend Kinzhal hypersonic missile's range — source. TASS, 2018. július 18. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)
  13. ↑ Report to Congress on Hypersonic Missile Defense (amerikai angol nyelven). USNI News, 2023. január 27. (Hozzáférés: 2023. május 6.)
  14. ↑ Macias: Russia and China are 'aggressively developing' hypersonic weapons — here's what they are and why the US can't defend against them (angol nyelven). CNBC. (Hozzáférés: 2023. május 6.)
  15. ↑ Davis: Biden confirms Russia used hypersonic missile in Ukraine: 'It's almost impossible to stop it' (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2023. május 6.)
  16. ↑ Garanich: Kyiv says it shoots down volley of Russian hypersonic missiles. Reuters. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
  17. ↑ Kinzhal complex substantially boosts Russia's Aerospace Force capabilities – commander. Tass
  18. ↑ Alastair Jamieson: Putin unveils new Russian nuclear missile, says it renders defenses 'useless'. nbcnews.com, 2018. március 1. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
  19. ↑ Tanmay Kadam: Ukraine’s ‘Best Interceptor’ No Match To Russian Foxhound As MiG-31 Outguns Su-27 In Altitude, Speed & Range, 2023. május 2. [2023. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 5.)
  20. ↑ The New Voice of Ukraine: What a defector engineer from Russia can tell the U.S. about Tu-160 strategic bombers. Yahoo News, 2023. március 1. [2023. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 5.)
  21. ↑ Russia's upgraded strategic bomber to feature advanced avionics suite. TASS. [2018. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 29.)
  22. ↑ Интервью заместителя Министра обороны России Юрия Борисова о новой военной технике. bmpd.livejournal.com, 2018. május 6. (Hozzáférés: 2019. május 5.)
  23. ↑ Russian MoD sums up 2018 results, details 2019 deliveries, 2019. február 3. [2019. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  24. ↑ Russian fighters armed with Kinzhal hypersonic missiles hold drills with strategic bombers. TASS, 2018. július 19. (Hozzáférés: 2018. szeptember 18.)
  25. ↑ New Russian weapons to guarantee security of the country without increasing costs and involvement in the arms race. eng.mil.ru, 2019. február 20. (Hozzáférés: 2019. május 5.)
  26. ↑ ЦАМТО / Новости / Авиамикс в этом году стал самым зрелищным за историю конкурса «Авиадартс-2019». armstrade.org
  27. ↑ Источники: испытания гиперзвуковой ракеты "Кинжал" впервые проведены в Арктике (orosz nyelven). TASS, 2019. november 30. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  28. ↑ Истребитель МиГ-31К нанёс удар гиперзвуковой ракетой "Кинжал" по неизвестной цели в Сирии (orosz nyelven). avia.pro, 2021. június 29. (Hozzáférés: 2021. július 2.)
  29. ↑ Russian troops receive over 5,000 advanced weapon systems in 2021 — defense chief. TASS. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
  30. ↑ Newdick: Russian MiG-31s Armed With Air-Launched Ballistic Missiles Have Arrived In Kaliningrad. The Drive, 2022. február 8. [2022. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
  31. ↑ MiG-31K Jets Deploy to Kaliningrad: 'Dagger' Hypersonic Missiles Pointed at the Heart of Europe. militarywatchmagazine.com, 2022. február 9.
  32. ↑ Shestak: Появились данные о переброске МиГ-31К с "Кинжалом" в Калининградскую область (orosz nyelven). Vzglyad, 2022. február 8.
  33. ↑ Russia Deploys Hypersonic Missile to Baltic in Range of NATO Capitals. Forbes
  34. ↑ Russia says it used hypersonic missiles in Ukraine for first time. Al Jazeera, 2022. március 19.
  35. ↑ Paul Kirby: Russia claims first use of hypersonic Kinzhal missile in Ukraine. BBC News, 2022. március 19. (Hozzáférés: 2022. március 19.)
  36. ↑ We Have Questions About Russia's Claimed Kinzhal Hypersonic Missile Use In Ukraine (Updated). web.archive.org, 2022. március 20. [2022. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
  37. ↑ Davis. „Biden confirms Russia used hypersonic missile in Ukraine: 'It's almost impossible to stop it'”, Business Insider, 2022. március 21. 
  38. ↑ Герасимова. „Russian Troops Launch Another Missile Strike On Odesa Region, 2 People Injured”, Ukrainian News, 2022. május 9. 
  39. ↑ MiG-31 jets with Kinzhal missiles go on combat alert in Russia's westernmost region, 2022. augusztus 18.
  40. ↑ a b ASN Wikibase Occurrence # 284997. aviation-safety.net, 2022. október 1.
  41. ↑ a b c Daniel Boffey. „Ukraine ‘cannot be broken’ says its top general after Russian missile attack”, The Guardian, 2023. január 26. (Hozzáférés: 2023. január 26.) (angol nyelvű) 
  42. ↑ Magramo. „Russia's war in Ukraine - Ukraine's infrastructure was hit by dozens of missile strikes Thursday”, CNN, 2023. március 9. 
  43. ↑ Cazalet. „Dagger Fallen – Assessing Ukraine's Downing of the Kinzhal Missile”, European Security & Defence, Mittler Report Verlag, 2023. május 11. (Hozzáférés: 2023. május 13.) 
  44. ↑ „Ukraine downs hypersonic Russian missile using Patriot defense system”, Politico, 2023. május 6. 
  45. ↑ „Ukraine says it downed hypersonic Russian missile with Patriot system”, Reuters, 2023. május 6. 
  46. ↑ Stern: Ukraine says it shot down hypersonic Russian missile with Patriot system. Washington Post. The Washington Post. [2023. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 6.)
  47. ↑ https://www.npr.org/2023/05/06/1174505616/ukraine-patriot-defense-russian-hypersonic-missile-kinzhal
  48. ↑ US officials are confident in Ukraine's claim it used Patriot system to stop a hypersonic missile, source says. CNN, 2023. május 7. (Hozzáférés: 2023. május 10.)
  49. ↑ Pentagon: Ukraine used U.S.-made Patriot to down Russian hypersonic missile. The Washington Times, 2023. május 9. (Hozzáférés: 2023. május 10.)
  50. ↑ "Kiew spricht von einem historischen Abschuss" (német nyelven). Welt, 2023. május 10. (Hozzáférés: 2023. május 13.)
  51. ↑ В Сети высмеяли Кличко, перепутавшего «Кинжал» с обычной авиабомбой. osnmedia.ru, 2023. május 11.
  52. ↑ Tiwari. „Ukraine Flaunts Kinzhal Hypersonic Missile Shot Down By Kyiv”, The EurAsian Times, 2023. május 11. (Hozzáférés: 2023. május 13.) 
  53. ↑ „Ukraine Shoots Down Six Hypersonic Missiles Fired by Russia”, Newsweek, 2023. május 16. (Hozzáférés: 2023. május 16.) 
  54. ↑ Garanich: In first, Kyiv says it shoots down volley of Russian hypersonic missiles, 2023. május 16. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  55. ↑ „Russia's top brass signs a host of deals on advanced weapons delivery to Russian troops”, TASS, 2021. augusztus 24. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kh-47M2 Kinzhal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/H–47M2_Kinzsal”