Griffen
Griffen (Grebinj) | |||
Griffen látképe a várból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Karintia | ||
Járás | Völkermarkti járás | ||
Irányítószám | 9112 | ||
Körzethívószám | 0 42 33 | ||
Forgalmi rendszám | VK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3466 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 484 m | ||
Terület | 74,86 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 42′ 16″, k. h. 14° 43′ 58″46.704444°N 14.732778°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 16″, k. h. 14° 43′ 58″46.704444°N 14.732778°E | |||
Griffen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Griffen témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Griffen (szlovénül: Grebinj) osztrák mezőváros Karintia Völkermarkti járásában. Lakossága 2016 januárjában 3517 fő volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Griffen Karintia délkeleti részén fekszik a Jauntal völgyében, a Klagenfurti-medence és a Lavant-völgy között. Az önkormányzathoz 9 katasztrális községben[2] 35 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik.[3]
A környező települések: délre Ruden, délnyugatra Völkermarkt, nyugatra Diex, északnyugatra Eberstein, északkeletre Wolfsberg, keletre Sankt Andrä és Sankt Paul im Lavanttal.
Története
[szerkesztés]A második világháborúban a Burgbergen felfedezett cseppkőbarlangban 20-100 ezer év közötti korú neandervölgyi szerszámokat tártak fel.
A település helyét először 822-ben említik Criuina néven a tiroli Innichen kolostorának tulajdonaként. Griffen várát a bambergi püspök építtette 1100 körül, a mai város ennek tövébe települt. A környező birtokok 1007-től egészen 1759-ig a bambergi püspökség tulajdonát képezték. Griffent 1237-ben már vásárjoggal bíró mezővárosként említik.
1233-ban a román stílusú templomot a püspök megnagyobbította és átalakíttatta premontrei kolostorrá. Az épületkomplexum 1272-ben készült el és a 17. században barokk stílusban jelentősen kibővítették.
Az önkormányzat 1850-ben jött létre. 1869 és 1876 között a szomszédos Ruden is hozzá tartozott.
A második világháború során, 1942 áprilisában a helyi szlovéneket deportálták.
Lakosság
[szerkesztés]2016 januárjában a griffeni önkormányzathoz tartozó településeknek 3517 lakója volt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 3677 főhöz képest. Akkor a lakosok 96,4%-a osztrák, 1,6%-a pedig boszniai állampolgár volt. 95,0% anyanyelveként a németet, 1,3% a szlovént jelölte meg. Katolikusnak 94,9%, evangélikusnak és mohamedánnak 1-1%, felekezeten kívülinek 1,7% vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]- a griffeni várrom
- a premontrei kolostor
- a Szt. Péter és Pál katolikus plébániatemplom
- Ehrnegg-kastély
- a wölfnitzi templom
- a griffeni cseppkőbarlang
Híres griffeniek
[szerkesztés]- Peter Handke (1942-), író
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Griffnerthal, Großenegg (Tolsti Vrh), Haberberg (Gabrje), Kaunz (Homec), Kleindörfl (Mala vas), Pustritz (Pustrica), St. Kollmann (Šentkolman), Wölfnitz (Golovica), Wriesen (Brezje)
- ↑ Altenmarkt (205 lakos), Enzelsdorf (204), Erlach (122), Gariusch (40), Gletschach (52), Griffen (819), Griffnergemeinde (141), Großenegg (63), Grutschen (35), Haberberg (78), Kaunz (97), Kleindörfl (33), Klosterberg (3), Langegg (54), Lichtenwald (16), Limberg (22), Lind (104), Obere Gemeinde (0), Poppendorf (163), Pustritz (228), Rakounig (197), Rausch (81), Salzenberg (2), Sankt Kollmann (81), Sankt Leonhard an der Saualpe (14), Schloßberg (136), Stift Griffen (7), Tschrietes (24), Untergrafenbach (14), Untergreutschach (123), Unterrain (59), Wallersberg (192), Wallersdorf (35), Wölfnitz (34), Wriesen (44) (2015 januári népességadatok)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Griffen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Statistik Austria
- Martin Bitschnau, Hannes Obermair: Tiroler Urkundenbuch, II. Abteilung: Die Urkunden zur Geschichte des Inn-, Eisack- und Pustertals. Bd. 1: Bis zum Jahr 1140. Universitätsverlag Wagner, Innsbruck 2009, ISBN 978-3-7030-0469-8, S. 60–61, Nr. 85.