Giacomo Agostini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giacomo Agostini
Agostini.jpg
Életrajzi adatai
Beceneve Ago
Született 1942. június 16. (73 éves)
Brescia
Nemzetisége olasz
Pályafutása
Kategória MotoGP
Csapata MV Agusta, Yamaha
Nagydíjak száma 186
Világbajnoki címek

15

Győzelmek 122
Dobogós helyezések 159
Első rajtkockák 9
Leggyorsabb körök 117
VB-pontok 1493
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Giacomo Agostini témájú médiaállományokat.

Giacomo Agostini (Brescia, 1942. június 16. –) olasz motorversenyző, a világbajnokság történetének legsikeresebb pilótája.

A sorozatban az 1963-as szezon során mutatkozott be, a ma már nem létező 250 köbcentiméteres kategóriában, egy Moto Morini nyergében. Ekkor még csak egy versenyen, a hazájában megrendezett nemzetek nagydíján indult. Egy évvel később még mindig nem indult a teljes szezonban, ekkor azonban már elindult hazáján kívül Németországban is.

Első teljes szezonja az 1965-ös volt. Ebben az évben már a 350 és az 500 köbcentisek között versenyzett, ezt a szokását egészen pályafutása végéig meg is tartotta. Csapata ekkor már az MV Augusta, a korszak legendás márkája volt, és ebben az évben rögtön meg is szerezte első győzelmét mindkét kategóriában. A 350-esek között Németországban, Finnországban és a nemzetek nagydíján tudott győzni, míg a királykategóriában szintén megnyerte a finn versenyt. Ebben az évben mindkét kategóriában a világbajnokság második helyén végzett, Jim Redman, illetve Mike Hailwood mögött. 1966-ban és 1967-ben a két kategória közül egyben már világbajnok tudott lenni, mindkétszer az 500-asok között.

Az 1968-as évadtól kezdődött Agostini egyeduralma. Innentől kezdve 1975-ig három kivételével az összes lehetséges világbajnoki címet begyűjtötte a 350-es és az 500 köbcentiméteres géposztályokban. A három kivétel az 1973-as és az 1974-es, valamint az 1975-ös szezon volt – előbbi két évben az 500 köbcentisek között taszították le a trónról, míg 1975-ben a 350-esek vb-címét nem sikerült már bezsebelnie. 1975 volt egyébként utolsó olyan éve, amelyben legalább egy világbajnoki címet szerzett. Utolsó futamgyőzelmeit 1976-ban szerezte (egy-egy siker a 350-esek és az 500-asok között), utolsó évében pedig már csak néhány dobogós helyezést sikerült összegyűjtenie.

A MotoGP történetének legsikeresebb pilótája, mind a futamgyőzelmeket, mind a világbajnoki címeket tekintve. 122 nagydíjgyőzelme még mindig tízzel több, mint a még ma is aktív Valentino Rossi 112 sikere, tizenöt világbajnoki címét pedig csak a kisebb kategóriákban sikeres Ángel Nieto tudta megközelíteni, ő tizenhármat szerzett az 50 és a 125 köbcentiméteres kategóriákban.

Motoroskarrierje befejezése után rövid időre belekóstolt az autóversenyzésbe, néhány évig a Williams tesztpilótája volt. Ezalatt az idő alatt 1978-ban elindult néhány F1-es versenyen, igaz, ezek nem számítottak be a világbajnokság végkimenetelébe, valamint 1979-ben elindult a brit Formula–1-es bajnokságban is, privát versenyzőként, de a Williams támogatásával.

Csapatvezetőként később még visszatért a motorsportba.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bemutatkozás privát versenyzőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Moto Morini[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MV Augusta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összetűzések az Augustával[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Yamaha[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utolsó szezonok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóversenyzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az autóversenyzéssel először az 1966-os és az 1967-es idények közötti holtszezonban került kapcsolatba, amikor Enzo Ferrari, a Scuderia Ferrari első embere három fiatal versenyzőt hívott meg a modenai pályára. Agostini mellett a másik két tesztelő versenyző Andrea De Adamich és Ignazio Giunti voltak, és mindhárman egy Ferrari Dino 206 S-t vezethettek. Hármójuk közül Agostini érte el a legjobb időket, ezért Ferrari felajánlotta neki, hogy versenyezzen a csapatában. Ferrari feltétele az lett volna, hogy Agostini teljesen hagyjon fel a motorversenyzéssel. Erre a felvetésre Agostini gondolkodási időt kért, ám végül nem fogadta el Ferrari ajánlatát. Érdekes volt a korabeli sajtó hozzáállása a témához, amely teljesen biztosra vette, hogy Agostini Ferrari csapatában fog versenyezni.

Miután befejezte motoroskarrierjét, Agostini ismét a négykerekűek világa felé fordult. A rendkívül sikeres motoros évek után az autóversenyzés egyfajta átmenetet biztosított a későbbi civil élet felé, valamint kapott még egy lehetőséget, hogy kihasználhassa hihetetlen népszerűségét. Agostinihez hasonlóan gondolkoztak a nézők és a szponzorok is, ugyanis a motorversenyekről szinte bármiféle előzmény nélkül eltűnt az MV Augusta, valamint számos egyéb európai motorgyártó is.

Mivel visszavonulásakor már harminchat éves volt, az autósportban már nem számíthatott hasonló szintű karrierre, mint két keréken. Utolsó motoros szezonjaihoz hasonlóan az autósportban is a Marlboro szponzorálta őt, cserébe ő pedig reklámarcként dolgozott a dohánygyárnak. A Marlboro segítségével Agostini 1978-ban részt vett a Formula–2-es bajnokságban. 1979-ben már a Formula 1 Aurora tagja volt, azonban az 1980-as évad közepén visszavonult minden aktív sporttevékenységtől.

Az F2-ben töltött időszak alatt egyidejűleg a Williams tesztpilótájaként is tevékenykedett.

Sportigazgatóként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmvásznon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rekordok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pontrendszer a következőképpen alakult:

1964-től 1968-ig:

Pozíció 1 2 3 4 5 6
Pont 8 6 4 3 2 1

1969-től kezdődően:

Pozíció 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Pont 15 12 10 8 6 5 4 3 2 1
Év Kategória Motor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Pont Helyezés
1963 250 cm3 Moto Morini ESP GER IOM NED BEL ULS DDR NAT
Ret
ARG JPN 0 HN
1964 250 cm3 Moto Morini USA
-
ESP
-
FRA
-
IOM
-
NED
-
BEL
-
GER
4
DDR
-
ULS
-
FIN
-
NAT
4
JPN
-
6 12.
1965 350 cm3 MV Agusta GER
1
IOM
3
NED
3
DDR
-
CZE
-
ULS
-
FIN
1
NAT
1
JPN
5
32 2.
500 cm3 MV Agusta USA
-
GER
2
IOM
Ret
NED
6
BEL
2
DDR
2
CZE
2
ULS
-
FIN
1
NAT
2
32 2.
1966 350 cm3 MV Agusta GER
-
FRA
2
NED
2
BEL
1
CZE
2
FIN
-
ULS
2
IOM
1
NAT
1
JPN
-
42 2.
500 cm3 MV Agusta GER
2
NED
2
BEL
1
DDR
Ret
CZE
2
FIN
1
ULS
2
IOM
2
NAT
1
36 1.
1967 350 cm3 MV Agusta GER
2
IOM
2
NED
2
DDR
2
CZE
-
ULS
1
NAT
-
JPN
-
32 2.
500 cm3 MV Agusta GER
1
IOM
Ret
NED
2
BEL
1
DDR
1
CZE
2
FIN
1
ULS
20
NAT
1
CAN
2
46 1.
1968 350 cm3 MV Agusta GER
1
IOM
1
NED
1
DDR
1
CZE
1
ULS
1
NAT
1
32 1.
500 cm3 MV Agusta GER
1
ESP
1
IOM
1
NED
1
BEL
1
DDR
1
CZE
1
FIN
1
ULS
1
NAT
1
48 1.
1969 350 cm3 MV Agusta ESP
1
GER
1
IOM
1
NED
1
DDR
1
CZE
1
FIN
1
ULS
1
NAT
-
YUG
-
90 1.
500 cm3 MV Agusta ESP
1
GER
1
FRA
1
IOM
1
NED
1
BEL
1
DDR
1
CZE
1
FIN
1
ULS
1
NAT
-
YUG
-
105 1.
1970 350 cm3 MV Agusta GER
1
YUG
1
IOM
1
NED
1
DDR
1
CZE
1
FIN
1
ULS
1
NAT
1
ESP
-
105 1.
500 cm3 MV Agusta GER
1
FRA
1
YUG
1
IOM
1
NED
1
BEL
1
DDR
1
FIN
1
ULS
1
NAT
1
ESP
-
90 1.
1971 350 cm3 MV Agusta AUT
1
GER
1
IOM
-
NED
1
BEL
1
DDR
1
CZE
-
SWE
1
FIN
1
ULS
-
NAT
-
ESP
-
90 1.
500 cm3 MV Agusta AUT
1
GER
1
IOM
1
NED
1
BEL
1
DDR
1
SWE
1
FIN
1
ULS
-
NAT
-
ESP
-
90 1.
1972 350 cm3 MV Agusta GER
2
FRA
4
AUT
1
NAT
1
IOM
1
YUG
-
NED
1
DDR
-
CZE
-
SWE
1
FIN
1
ESP
-
102 1.
500 cm3 MV Agusta GER
1
FRA
1
AUT
1
NAT
1
IOM
1
YUG
-
NED
1
BEL
1
DDR
1
CZE
1
SWE
1
FIN
1
ESP
-
105 1.
1973 350 cm3 MV Agusta FRA
1
AUT
-
GER
-
NAT
1
IOM
-
YUG
-
NED
1
CZE
2
SWE
2
FIN
1
ESP
-
84 1.
500 cm3 MV Agusta FRA
Ret
AUT
Ret
GER
Ret
IOM
-
YUG
-
NED
Ret
BEL
1
CZE
1
SWE
2
FIN
1
ESP
-
57 3.
1974 350 cm3 Yamaha FRA
1
GER
-
AUT
1
NAT
1
IOM
-
NED
1
SWE
-
FIN
-
YUG
1
ESP
-
75 1.
500 cm3 Yamaha FRA
Ret
GER
-
AUT
1
NAT
Ret
IOM
-
NED
1
BEL
2
SWE
Ret
FIN
-
CZE
6
47 4.
1975 350 cm3 Yamaha FRA
2
ESP
1
AUT
-
GER
Ret
NAT
2
IOM
-
NED
4
FIN
2
CZE
-
YUG
-
59 2.
500 cm3 Yamaha FRA
1
AUT
Ret
GER
1
NAT
1
IOM
-
NED
2
BEL
Ret
SWE
Ret
FIN
1
CZE
2
84 1.
1976 350 cm3 MV Agusta FRA
-
AUT
-
NAT
-
YUG
-
IOM
-
NED
1
FIN
-
CZE
-
GER
-
ESP
-
15 15.
500 cm3 Suzuki FRA
5
AUT
6
NAT
Ret
IOM
-
NED
Ret
BEL
Ret
SWE
-
FIN
Ret
CZE
Ret
26 7.
MV Agusta GER
1
1977 350 cm3 Yamaha VEN
GER
2
NAT
8
ESP
-
FRA
-
YUG
-
NED
-
SWE
-
FIN
-
CZE
10
GBR
-
16 16.
500 cm3 Yamaha VEN
-
AUT
-
GER
Ret
NAT
5
FRA
2
NED
Ret
BEL
8
SWE
9
FIN
Ret
CZE
2
GBR
9
37 6.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Roberto Patrignani, Giacomo Agostini, La guida sportiva della moto, De Vecchi Editore, Milánó, 1967
  • Ezio Pirazzini, La vera storia di Giacomo Agostini, campione dei campioni, Liton, Milánó, 1971
  • Giovanni Offredi, Carlo Valentini, Giacomo Agostini - La sfida: denaro, donne, pericolo, Calderini, Bologna, 1974
  • Maurizio Mazzoni, Mitiche moto, temerari piloti, Edizioni Ferdinando Brancato, Firenze, 1991
  • Jacques Busillet, Giacomo Agostini et les MV3. Chronique d'un mythe, Siréne, Genf, 1998
  • Mick Walker, Giacomo Agostini: Champion of Champions, 2004, Breedon Books, Oxford
  • Giacomo Agostini, Luca Delli Carri, Quindici volte. Fucina Editore, Milánó, 2004. ISBN 88-88269-07-X

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Giacomo Agostini témájú médiaállományokat.