1979-es MotoGP-világbajnokság
| 1979-es FIM MotoGP világbajnokság | |
| Előző: 1978 | |
| Következő: 1980 | |
Az 1979-es MotoGP-világbajnokság volt a 31. gyorsaságimotoros-világbajnokság.
Összefoglaló
[szerkesztés]A szezonra a különböző fordulatok voltak rendkívül jellemzőek, melynek végén a királykategóriában az amerikai Kenny Roberts második világbajnoki címét szerezte meg.[1] A legkisebbeknél Eugenio Lazzarini kis híján az összes versenyt megnyerte, eggyel feljebb Ángel Nieto szerezte meg hetedik vb-elsőségét, a negyedlitereseknél és a 350 köbcentiméterben a dél-afrikai Kork Ballington tudott duplázni.
Az idény során mindenkit üldözött a balszerencse, kit kisebb, kit nagyobb mértékben. Roberts a szezon eleji tesztek során megsérült, azonban a második versenyen már imponáló magabiztossággal végzett az élen.[2] Vetélytársait hasonló nehézségek akadályozták, Hartog és Cecotto ugyancsak sérülésekkel bajlódtak, míg Sheene-t műszaki hibák gátolták a jó eredmények elérésében. A brit nagydíjon született meg az addigi legszorosabb befutó a modern érában, illetve az egész addigi történetet tekintve, ugyanis Roberts mindössze három századdal előzte meg Sheene-t.[3]
Ugyancsak a brit nagydíjon tért vissza a sorozatba hosszú, tizenegyes éves önkéntes száműzetés után a Honda, melynek két pilótája Mick Grant és Katajama Takazumi volt, maga a motor pedig egy unikum, a mezőnyben addig egyedülálló volt.[4] Végül mindkét versenyző kiesett, Grant már a legelső körben, Katajama pedig a hetedik körben.
A belga nagydíj kisebbfajta botrányba fulladt, miután a legjobb versenyzők bojkottálták a versenyt.[5] A szezon vége felé a vita már olyannyira elmérgesedett, hogy az imént említett versenyzők egy új sorozat létrehozásával fenyegetőztek. Ezt végül nem váltották be, és végül egyezségre jutottak a FIM-mel, amely cserébe változtatott a versenyek szervezésén, egy professzionálisabb lebonyolítás irányába.[1]
Versenyek
[szerkesztés]Végeredmény
[szerkesztés]500 cm³
[szerkesztés]350 cm³
[szerkesztés]| # | Versenyző | Rajtszám | Ország | Motor | Pont | Győzelmek |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 1 | Dél-afrikai Köztársaság | Kawasaki | 99 | 5 | |
| 2 | Franciaország | Yamaha | 90 | 1 | ||
| 3 | 3 | Ausztrália | Kawasaki | 77 | 3 | |
| 4 | 16 | NSZK | Kawasaki | 64 | 0 | |
| 5 | Svájc | Yamaha | 47 | 0 | ||
| 6 | 6 | Franciaország | Yamaha | 47 | 0 | |
| 7 | 27 | Svájc | Yamaha | 40 | 0 | |
| 8 | 4 | Dél-afrikai Köztársaság | Yamaha | 34 | 1 | |
| 9 | Japán | Yamaha | 27 | 0 | ||
| 10 | Ausztrália | Yamaha | 24 | 0 | ||
| 11 | Pekka Nurmi | 23 | ||||
| 12 | Penti Korhonen | 17 | ||||
| 13 | Christian Estrosi | 16 | ||||
| 14 | Carlos Lavado | 15 | ||||
| 15 | Patrick Pons | 12 | ||||
| 16 | Eric Saul | 10 | ||||
| 17 | Michel Rougerie | 10 | ||||
| 18 | Richard Hubin | 9 | ||||
| 19 | Herve Guilleux | 8 | ||||
| 20 | Olivier Chevallier | 8 | ||||
| 21 | Victor Soussan | 8 | ||||
| 22 | Graeme McGregor | 5 | ||||
| 23 | M.Sayle | 5 | ||||
| 24 | E.Elias | 4 | ||||
| 25 | B.Elgh | 4 | ||||
| 26 | Paolo Pileri | 4 | ||||
| 27 | Edi Stoellinger | 4 | ||||
| 28 | Reinhold Roth | 3 | ||||
| 29 | Tony Head | 3 | ||||
| 30 | K.Hernamdt | 3 | ||||
| 31 | Victor Palomo | 3 | ||||
| 32 | Eero Hyvärinen | 3 | ||||
| 33 | Alan North | 3 | ||||
| 34 | A.Faccioli | 2 | ||||
| 35 | Joey Dunlop | 2 | ||||
| 36 | Y.Matsumoto | 2 | ||||
| 37 | Gianfranco Bonera | 2 | ||||
| 38 | Max Wiener | 1 |
250 cm³
[szerkesztés]125 cm³
[szerkesztés]50 cm³
[szerkesztés]| # | Versenyző | Rajtszám | Ország | Motor | Pont | Győzelmek |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 2 | Olaszország | Kreidler | 75 | 5 | |
| 2 | 5 | Svájc | Kreidler | 62 | 0 | |
| 3 | 3 | Franciaország | ABF | 32 | 0 | |
| 4 | NSZK | Kreidler | 31 | 1 | ||
| 5 | 8 | Hollandia | Kreidler | 30 | 0 | |
| 6 | 17 | NSZK | Kreidler | 26 | 0 | |
| 7 | 12 | Hollandia | Sparta | 23 | 1 | |
| 8 | Franciaország | Kreidler | 27 | 0 | ||
| 9 | NSZK | Kreidler | 8 | 0 | ||
| 10 | Svájc | Kreidler | 6 | 0 | ||
| 11 | Rainer Scheidhauer | 17 | ||||
| 12 | Theo Timmer | 16 | ||||
| 13 | Aldo Pero | 16 | ||||
| 14 | Rudolf Kunz | 13 | ||||
| 15 | E.Saffioti | 10 | ||||
| 16 | Wolfgang Müller | 9 | ||||
| 17 | Ricardo Tormo | 6 | ||||
| 18 | Enrico Cereda | 5 | ||||
| 19 | Joaquim Gali | 5 | ||||
| 20 | Daniel Mateos | 4 | ||||
| 21 | M.Servadio | 4 | ||||
| 22 | Graham Singer | 4 | ||||
| 23 | P.Verbic | 3 | ||||
| 24 | Theo Van Geffen | 3 | ||||
| 25 | R.Oosting | 2 | ||||
| 26 | Claudio Granata | 2 | ||||
| 27 | Hans Hummel | 2 | ||||
| 28 | Cees Van Dongen | 1 | ||||
| 29 | D.Priori | 1 | ||||
| 30 | Gerrit Strikker | 1 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Noyes, Dennis & Scott, Michael (1999), Motocourse: 50 Years Of Moto Grand Prix, Hazleton Publishing Ltd, ISBN 1-874557-83-7
- ↑ „Roberts Ruptures Spleen In Crash”, The Hour, 1979. február 16., 26. oldal (Hozzáférés: 2010. december 15.)
- ↑ Silverstone 1979 – a Roberts-Sheene classic. motogp.com. [2013. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 23.)
- ↑ The NR500s: A Humiliating Debut. world.honda.com. (Hozzáférés: 2012. október 23.)
- ↑ „Roberts Suspended For Boycott”, Modesto Bee, 1979. július 2., 1. oldal (Hozzáférés: 2010. december 15.) [halott link]
- ↑ A legismertebb versenyzők nem indultak a versenyen.