Gera György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gera György
Élete
Született 1922. február 23.
Nagyvárad
Elhunyt 1977. december 11. (55 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) elbeszélés, regény, kismonográfia
Első műve Tisztuló világ (elbeszélés, 1950)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gera György témájú médiaállományokat.

Gera György (Nagyvárad, 1922. február 23.Budapest, 1977. december 11.) magyar író, műfordító, dramaturg, publicista, műkritikus.

Életpályája[szerkesztés]

A második világháború alatt munkaszolgálatos volt, majd Mauthausenbe került fogolyként. 1945-ben Textilfőiskolán tanult, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát szociológia, filozófia és esztétika szakon 1947-ben. Tanára Gaál Gábor volt. 1947-ben ösztöndíjjal Párizsba ment. Itt a Sorbonne hallgatója volt. 1948-ban Budapesten telepedett le. Ezután a MAFILM-nél, valamint a Színház és Mozi című lapnál dolgozott. 1971-től haláláig a Könyvvilág szerkesztője volt.

Gera György emléktáblája Budapest XII. kerületében

Költészete[szerkesztés]

Első írásai 1941-ben jelentek meg a Népszavában, majd Kassák Lajos Kortárs című lapjában publikált. Első írásainak szürrealisztikus hangvétele az 1950-es évek „termelési beszámolóinak” politizáló hangjára váltott (Tisztuló világ, 1950). Hamarosan szakított a sematizmussal, francia műveltsége, európai tájékozódása szembeállította a kommunista irodalompolitikával. Ezután jobbára a világirodalom, elsősorban a modern francia és német elbeszélő irodalom közvetítésében talált feladatot. Számos fordítása jelent meg, főleg Eugène Ionesco, Robert Merle, Charles-Ferdinand Ramuz, Friedrich Dürrenmatt, Lion Feuchtwanger, Guillaume Apollinaire, Louis Aragon, Thomas Mann műveiből. Pokoltánc (1956) című regényében a háborús évek szörnyűségeit mutatta be. Az elbeszéléseit összegyűjtő Megtorlás (1979) című kötetében személyes hangon, de elemző tárgyilagossággal ábrázolta a magyar értelmiség konfliktusait. Terelőút (1972) című regénye az üldözött magyar zsidóság önvizsgálata. Az endogén expedíció (1980) című sci-fi regényében egy földalatti utazás kalandjait meséli el.

Művei[szerkesztés]

  • Tisztuló világ (elbeszélés, 1950)
  • Holland partokon (elbeszélés, 1953)
  • Pokoltánc (regény, 1956)
  • Baudelaire (kismonográfia, 1968)
  • Terelőút (regény, 1972)
  • Megtorlás (elbeszélés, 1979)
  • Az endogén expedíció (sci-fi regény, 1980)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]