Ugrás a tartalomhoz

Galambhojsza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galambhojsza
Vízen úszó példány
Vízen úszó példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Viharmadár-alakúak (Procellariiformes)
Család: Viharmadárfélék (Procellariidae)
Leach, 1820
Nem: Daption
Stephens, 1826
Faj: D. capense
Tudományos név
Daption capense
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Procellaria capensis Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Galambhojsza témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Galambhojsza témájú médiaállományokat és Galambhojsza témájú kategóriát.

A galambhojsza (Daption capense) a madarak (Aves) osztályának viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó Daption madárnem egyetlen faja.[1]

Rendszertani besorolása

[szerkesztés]

A viharmadárféléken belül a monotipikus galambhojsza és a szintén monotipikus rokonai, az antarktiszi hojsza (Thalassoica antarctica) és a hóhojsza (Pagodroma nivea), valamint a nagytestű sirályhojszák (Fulmarus) és óriáshojszák (Macronectes) közös csoportba, azaz alcsaládi vagy nemzetségi szintre gyűjthetők össze.[2]

Korábban a Procellaria nembe sorolták, Procellaria capensis néven.

Előfordulása

[szerkesztés]

A déli félteke kontinenseinek és szigeteinek lakója. A telet a tengereken tölti, ahol Angoláig és a Galápagos-szigetekig is eljut, de általában, csak az Auckland-, a Chatham- és a Campbell-szigetekig repül el. Főleg az Antarktisz közelében levő szigeteken költ; például: az Antarktiszi-félszigeten, Déli-Georgián, Balleny-szigeteken, Kerguelen-szigeteken és a Scotia-tenger néhány szigetén.[3]

Mivel hatalmas előfordulási területtel rendelkezik, továbbá a 2009-ben végzett becslések szerint 2 millió felnőtt példány van belőle a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a galambhojszát nem fenyegetett fajként tartja számon.[4]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Daption capense australe (Mathews, 1913)[3] - Új-Zéland és az Antarktisz között költ.[5]
  • Daption capense capense (Linnaeus, 1758)[6] - az Antarktisz körül költ.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 39 centiméter, szárnyfesztávolsága 86–89 centiméter, testtömege 250–300 gramm. Feje, szárnyainak teteje sötétbarna, fehér mintázattal, alsó fele hófehér. Nevét a galambhoz hasonló kinézete miatt kapta a tengerészektől.[3][7]

A madárnak a viharmadár-alakúakra jellemző felső csőrkáváján egyenes, cső alakú, szarunemű nyúlványt visel. Zúzógyomrában olajat termel, melyet védekezésre (köpködés által) vagy a fióka táplálásakor használ fel; ha hosszabb vándorutat tesz meg, anélkül, hogy táplálkozzon, akkor ebből az olajból él.[8] Az orrlyukai fölött sómirigyek találhatók, melyekkel a galambhojsza kivonja testéből a tengervíz fogyasztása nyomán felszaporodott sót. A kiválasztott sót magas sótartalmú nyálka formájában az orrán át spricceli ki.[9]

Röpképe

Életmódja

[szerkesztés]

A vízfelszínén vagy a víz alá bukva vadászik kisebb halakra, kalmárokra és krillre. Táplálékának a 80%-át azonban a rákok képezik.[3][7] A hajókat is követi hulladék reményében. Táplálkozáskor agresszív viselkedést mutatnak, még a fajtársaikkal szemben is.[3]

Szaporodása

[szerkesztés]

Sziklapárkányokon telepesen fészkel, melyet törmelékből mélyedésbe készít el. A költőkolóniái kisebbek, mint a többi rokonáé, és általában egy kilométeres távolságban van a tengertől. Novemberben a tojó csak egy tojást tojik, melyen mindkét madár 45 napig kotlik. Kikelés után 45 nappal, körülbelül márciusban, a fióka kirepül a fészekből.[3][7]

Tojása

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BirdLife International: 'Daption capense'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. Tree of Life (2008)
  3. a b c d e f ZipCode Zoo (03 Jul 2009)
  4. BirdLife International (2012)
  5. a b Clements, James (2007)
  6. Brands, Sheila (15 Aug 2008a)
  7. a b c Harrison, C. & Greensmith, A. (1993)
  8. Double, M. C. (2003)
  9. Ehrlich, Paul R. (1988)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cape petrel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
  • Képek az interneten a fajról
  • Internet Bird Collection - videók a fajról
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 132.
  • General Zoology 13 pt1 p. 239