Gál Sándor (vegyészmérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gál Sándor
Született 1933. március 1. (85 éves)
Farmos
Nemzetisége magyar
Foglalkozása vegyészmérnök,
egyetemi tanár

Gál Sándor (Farmos, 1933. március 1.) magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a műszaki kémia és az analitikai kémia, ezen belül a termoanalitika, valamint a szilárd és olvadék fázisban lejátszódó nagyhőmérsékletű reakciók vizsgálata. 1988 és 1993 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar dékánja.

Életpályája[szerkesztés]

1951-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán. Itt szerzett mérnökdiplomát 1956-ban. Ennek megszerzése után az egyetem általános és analitikai tanszékének oktatója lett tanársegédi beosztásban. 1963-ban adjunktussá, 1973-ban egyetemi docenssé nevezték ki. egyetemi tanári megbízását 1983-ban vette át. Közben 1981-ben a Vegyészmérnöki Kar dékánhelyettese lett, majd 1988-ban a kar dékánjává választották, utóbbi tisztségét 1993-ig töltötte be. Emellett 1990–1991-ben ideiglenesen az általános és analitikai kémiai tanszék vezetője volt. 1996-ban kutatóprofesszori, 2003-ban professor emeritusi megbízást kapott.

1972-ben védte meg a kémiai tudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Analitikai Kémiai Bizottságának, Műszaki Kémiai Komplex Bizottságának lett tagja. 1993-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia, 2004-ben pedig rendes tagjává. 1995-től a Vagyonkezelő Bizottság, később a Felügyelőbizottság tagja is volt. Akadémiai tisztségei mellett a Varga József Alapítvány kuratóriumának elnökévé nevezték ki. A Journal of Thermal Analysis című tudományos szakfolyóirat egyik alapítója és szerkesztője.

Munkássága[szerkesztés]

Fő kutatási területe a műszaki kémia és az analitikai kémia, ezen belül a termoanalitika, valamint a szilárd és olvadék fázisban lejátszódó nagyhőmérsékletű reakciók vizsgálata.

Eredményei alapján sikerült kifejleszteni több technológiát, amelyeket az iparban alkalmaztak. Ilyen többek között a karbamidot tartalmazó takarmányadalékok előállítási, olvadékkristályosítási eljárás és berendezés kidolgozása és a keményítő karbamid folytonos üzemmódban történő előállítását. A takarmányozás, illetve a kozmetikai ipar területén területén foglalkozik még az emulziók készítésével kapcsolatos technológiákkal. Munkatársaival több szabadalma alapján gyártották a több célra (így kutatásira és iparira is) használható hőmérséklet-szabályozó és -programozó készülékeket.

Több mint százharminc tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Összesen huszonkét találmány kidolgozásában vett részt. Közleményeit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Thermoanalitical Investigations of High Temperature Fusion Reactions (Erdey Lászlóval, 1963)
  • Eljárás diszkrét részecskékből álló, száraz, szilárdfázisú szervetlen és szerves vegyületek és/vagy ezek keverékeinek előállítására olvadékból (szabadalom, külföldön több helyen is bejegyeztetve)
  • Analitikai kézikönyv (társszerző, 1974)
  • Röntgen és elektronsugaras analízis (társszerző, 1976)
  • Thermoanalitical Investiogations on Dust (társszerző, 1976)
  • Description of the Rate of Heterogeneous Chemical-reactions (társszerző, 1979)
  • Digital Temperature Programmer with Two Temperature Sensors (társszerző, 1981)
  • The Effect of Heat-transport Within the Sample on the Shape of Thermoanalytical Curves (társszerző, 1986)
  • Megvalósított kutatási eredmények (1993)
  • Applications of Nonlinear-regression Methods for the Estimation of Common Kinetic-parameters From Several Thermoanalytical Curves (társszerző, 1994)
  • Thermoanalytical Studies on Crown Ether Alkali Complexes (társszerző, 1998)
  • Thermal, FTIR and XRD Study on Some 1:1 Molecular Compounds of Theophylline (társszerző, 2002)

Források[szerkesztés]