Fraser-sziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  Ez a sziget a Világörökség része 
Fraser-sziget
Fraser-szigeti látkép
Fraser-szigeti látkép
Közigazgatás
Ország  Ausztrália
Állam Queensland
Legnagyobb településEurong
Népesség
Teljes népesség182 fő (2016. aug. 9.)[1] +/-
Eurong népességeismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése Korall-tenger
Terület1840 km²
Legmagasabb pont Mount Bowarrady (244 m)
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító630
TípusTermészeti helyszín
KritériumokVII, VIII, IX
Felvétel éve1992
Elhelyezkedése
Fraser island locator map.svg
Fraser-sziget (Queensland)
Fraser-sziget
Fraser-sziget
Pozíció Queensland térképén
d. sz. 25° 46′ 34″, k. h. 153° 10′ 00″Koordináták: d. sz. 25° 46′ 34″, k. h. 153° 10′ 00″
A Fraser-sziget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fraser-sziget témájú médiaállományokat.

Az Ausztráliához tartozó Fraser-sziget (angolul Fraser Island, korábban Great Sandy Island) a dél-queenslandi partoknál található. A sziget körülbelül 300 km-re van északra Brisbane városától. Az 1840 km²-es területű szigetet a világ legnagyobb homokszigeteként tartják számon. 1992-ben került világörökségi listára.[2]

A Fraser-sziget a Great Sandy Nemzeti Park része.

Nevének története[szerkesztés]

A Sandy-fok világítótornya

A sziget elnevezése egy hajótöréshez kapcsolódik. 1836-ban európai hajótöröttek evickéltek egy csónakkal a szigetre, akik közül az életben maradottakat két hónap múlva mentette meg egy expedíció. A túlélők között volt a szerencsétlenül járt hajó kapitányának felesége, Eliza Fraser is. A hölgy azt állította, hogy a férjét a sziget őslakói ölték meg, és a londoni Hyde Parkban felállított sátorban hatpennys belépőjegy ellenében szörnyű történeteket mesélt a bennszülöttek által elkövetett kínzásokról. Többek között arról, hogy a másodkapitányt elevenen, lassú tűzön megsütötték. Mrs. Fraser történetei adtak ihletet a Nobel-díjas Patrick White "A Fringe of Leaves" című művéhez.

Geológiája[szerkesztés]

A Fraser-sziget legészakibb pontján, a Sandy-foknál (angolul Sandy Cape) egy világítótorony segít a navigációban.

A sziget hossza 124 km, szélessége átlagban 10–15 km között van, a legszélesebb pontján 25 km. A sziget tengerpartjának hossza 290 km.

A legmagasabb pont a szigeten a 244 méter magas Mount Bowarrady nevű homokhegy.[3]

A sziget kialakulásában jelentős szerepet játszott a új-dél-walesi parti folyókból származó üledéki homok, amit a tengeráramlatok sodortak észak felé. A sziget kialakulásának folyamata kétmillió évre tehető, de a jelenlegi sziget az utolsó jégkor idején, 10-20 000 évvel ezelőtt formálódott, amikor a tengerszint emelkedése elválasztotta a kontinenstől. Ugyanez a folyamat alakította ki a queenslandi partok mentén a Fraser-szigettől délebbre lévő Déli-Stradbroke-, Északi-Stradbroke-, Moreton- és Bribie-szigeteket is.

A Fraser-szigeten csak pár vulkanikus eredetű szikla található (Indian Head, Waddy Point és Middle Rock).

A szigeten található homok szilícium-dioxidban és egyéb nehézfémekben is gazdag. A sziget belsejében mintegy 100 édesvízi tó található, egyikük a McKenzie-tó.

Növény- és állatvilága[szerkesztés]

Dingók a Fraser-szigeten
Coffee Rock

Növényzete változatos, a parti dűnék mögött esőerdők és eukaliptusz erdők is húzódnak.

Közel 350 madárfajt figyeltek meg a szigeten. Az itt található emlősök közül a dingók (Canis lupus dingo) száma hanyatlóban van. 2008 januári becslések szerint 120 és 150 közötti a népességük a szigeten. Az erszényesek közül mocsári wallaby (Wallabia bicolor), több fajta gyűrűsfarkú erszényes (Pseudocheiridae) is jelen van. Az emlősfajok száma 47. Megtalálható továbbá 79 hüllőfaj, köztük 19 féle kígyó.

A szigetet körülvevő Korall-tengerben cetek (Cetacea) közül a púpos bálnaként ismert hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangliae) és delfinek is megfigyelhetők. A bálnák megfigyelésére legalkalmasabb időszak augusztustól októberig terjed. A parti vizekben a tengeri füvet evő dugongok (Dugong dugon) és cápák találhatók.

Turizmus[szerkesztés]

Az 1935-ben hajótörést szenvedett S.S. Maheno roncsa

A szigeten nincsenek állandó települések és bennszülött lakosság. A turisták kiszolgálására néhány hotel szolgál. Szárazföldi közlekedésre csak négykerék meghajtású járműveket engedélyeznek. A sziget elsősorban ekoturizmusra alkalmas a háborítatlan természet és vadvilág miatt. A Hervey Bay „a bálnamegfigyelés fővárosa” címet is viselhetné, mert évente 1500 púpos bálna (Megaptera novaeangliae) vonul át a sziget közelében, melyre megfigyelőtúrákat szerveznek, aminek közlekedési eszköze lehet hajó vagy repülőgép. A bálnákat legfeljebb 300 méternyire szabad megközelíteni.

A dingókat a megmaradásuk érdekében nem szabad a turistáknak etetni.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.censusdata.abs.gov.au/census_services/getproduct/census/2016/quickstat/SSC31091
  2. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts: Világörökség: Fraser Island. Australia, 2010. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  3. Fraser-sziget földrajza. Australia, 2010. [2008. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 13.)

Források[szerkesztés]

  • Buchanan, Ross and Heather: Fraser Island and Cooloola : Visitors guide (Hema Maps Pty Ltd, 1996) ISBN 1-875992-22-7
  • Varázslatos Föld körüli utazás. Reader's Digest Válogatás. ISBN 963 8475 01 3

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Fraser Island
A Wikimédia Commons tartalmaz Fraser-sziget témájú médiaállományokat.