Feniramin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
(RS)-Pheniramin Structural Formula V1.svg
Feniramin
IUPAC-név
N,N-dimetil-3-fenil-3-piridin-2-il-propán-1-amin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 86-21-5
PubChem 4761
ChemSpider 4597
DrugBank DB01620
KEGG D08355
ATC kód R06AB05
Gyógyszer szabadnév pheniramine
Gyógyszerkönyvi név Pheniramini maleas
SMILES
n1ccccc1C(c2ccccc2)CCN(C)C
InChI
1/C16H20N2/c1-18(2)13-11-15(14-8-4-3-5-9-14)16-10-6-7-12-17-16/h3-10,12,15H,11,13H2,1-2H3
StdInChIKey IJHNSHDBIRRJRN-UHFFFAOYSA-N
UNII 134FM9ZZ6M
ChEMBL 1193
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C16H20N2
Moláris tömeg 240,343 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus máj
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Terhességi kategória A (HU)
Alkalmazás orális ; injekció intramuszkulárisan vagy lassan intravénásan ; helyileg, szemcsepp formájában

A feniramin allergia (pl. szénanátha, csalánkiütés) kezelésére szolgáló gyógyszer. Viszonylag erős kábító hatása van, és néha off-label alkalmazásként recept nélkül kapható altatóként írják fel (mint a többi kábító hatású antihisztamint).

Általában más szerekkel kombinálva alkalmazzák.

Sztereoizoméria[szerkesztés]

A feniramin egy sztereoközpontot tartalmaz, és két enantiomerből áll. Ez egy racemát, vagyis az ( R ) és az ( S ) forma 1:1 keveréke:[1]

A feniramin enantiomerjei
(R)-Pheniramin Structural Formula V1.svg
CAS-szám: 56141-72-1
(S)-Pheniramin Structural Formula V1.svg
CAS-szám: 23201-92-5

Mellékhatások[szerkesztés]

Álmosságot, bradychardiát (pulzusszám leesést), túladagolva alvásszavart okoz. A túladagolás görcsös rohamokat is okozhat, különösen alkohollal kombinálva. Hosszú ideig nem szedhető kortizonnal (stresszhormon) együtt, mert lecsökkentheti az adrenalinszintet, ami eszméletvesztéshez vezethet.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pheniramine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. F. v. Bruchhausen, G. Dannhardt, S. Ebel, A. W. Frahm, E. Hackenthal, U. Holzgrabe (Hrsg.): Hagers Handbuch der Pharmazeutischen Praxis: Band 9: Stoffe P-Z, Springer Verlag, Berlin, Aufl. 5, 2014, S. 121, ISBN 978-3-642-63389-8.