Fehring

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fehring
Fehring von südwesten Panorama.jpg
Fehring címere
Fehring címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Südoststeiermark járás
Irányítószám 8350, 8313, 8330, 8333, 8352, 8353, 8361, 8362
Körzethívószám +43 3155
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség7284 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság272 m
Terület87,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fehring (Ausztria)
Fehring
Fehring
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 16° 00′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 16° 00′ 38″
Fehring weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehring témájú médiaállományokat.

Fehring osztrák város Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 7332 lakosa volt. Magyar szövegek időnként Vasgyűrűbükszád néven említik, ami egy félrefordítás eredménye.[2][3][4]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Fehring a Délkelet-stájerországi járásban

Fehring Kelet-Stájerországban fekszik a Rába mentén, a részben vulkanikus eredetű Keletstájer-dombságon. Legmagasabb pontjai a Hoheberg (440 m) és a Döllingkogel (420 m). Maga a város egy, néhány méterrel a folyó szintje fölé emelkedő síkon helyezkedik el. Az önkormányzat területének mintegy felét erdő borítja (főleg a dombokon). Az önkormányzat 17 települést egyesít (Brunn és Unterhatzendorf kivételével valamennyit a saját katasztrális községében): Brunn (557 lakos), Burgfeld (122), Fehring (1663), Habegg (176), Hatzendorf (789), Höflach (377), Hohenbrugg an der Raab (526), Johnsdorf (242), Oedgraben (133), Pertlstein (806), Petersdorf I (203), Petzelsdorf bei Fehring (334), Schiefer (294), Stang bei Hatzendorf (332), Tiefenbach (208), Unterhatzendorf (122), Weinberg an der Raab (445).

A környező önkormányzatok: délre Kapfenstein, délnyugatra Feldbach, északnyugatra Riegersburg, északra Söchau, északkeletre Unterlamm, keletre Gyanafalva és Rábaszentmárton, délkeletre Malomgödör (utóbbi három Burgenlandban).

Története[szerkesztés]

Fehring főtere a Szt. József-templommal és a Mária-oszloppal
A Tabor erődjének egyik tornya

Fehring első említése II. Ottokár 1265-ös urbáriumában történt; ekkor mintegy 40 ház tartozott a településhez. Petzelsdorfot valamivel korábban, 1220-ban említi a Babenbergek urbáriuma. A hercegi alapítású település a 13. századtól kezdve a fürstenfeldi uradalomhoz tartozott. 1305-ben a riegersburgi plébánia leányegyházaként hivatkoznak rá. IV. Rudolf főherceg 1362-ben mezővárosi jogokat adományozott neki. Az osztrák-magyar határon elhelyezkedő település sokat szenvedett a háborúktól; 1605-ben a Bocskai-felkelés hajdúi, majd a Rákóczi-szabadságharc során a kurucok dúlták fel a várost és környékét. 1571-ben, 1605-ben, 1621-ben és 1735-ben tűzvészek pusztították el Fehring házait. 1806-ban a napóleoni háborúk során a franciák szállták meg a várost.

A második világháborúban bánáti menekülteket fogadtak be. 1945. április 1-én a szovjet hadsereggel vívott harcokban 36 ház semmisült meg. Az 1956-os magyar forradalom után 3600 menekültet láttak el.

1962-ben Fehring városi státuszt kapott, így Stájerország 26. város lett. 1965-ben a szomszédos Burgfeld, Höflach, Petersdorf I, Petzelsdorf és Schiefer községeket a városhoz csatolták.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Hatzendorf, Hohenbrugg-Weinberg, Johnsdorf-Brunn és Pertlstein községeket egyesítették Fehringgel.

Lakosság[szerkesztés]

A fehringi önkormányzat területén 2017 januárjában 7332 fő élt. A lakosságszám 1869 óta 7-8 ezer között ingadozik. 2015-ben a helybeliek 94,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 93,3%-a római katolikusnak, 2,5% evangélikusnak, 1,2 muszlimnak, 2,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 13 (0,4%) magyar élt a városban.

Látnivalók[szerkesztés]

A Hohenbrugg-Weinberg kastély
A petzelsdorfi Stein-kastély
  • a Sz. József-plébániatemplom egy régi, késő gótikus és egy 1723-ban épített új részből áll
  • a Tabor erődítmény a templom körül a középkorban épült és a város lakosságának szolgált menedékül háborús időkben
  • a műemlék városháza
  • az 1697-ben emelt Mária-oszlop a főtéren
  • a hatzendorfi mezőgazdasági szakiskola a műemléki védettségű volt Lemperg-szanatóriumban talált elhelyezésre
  • Hatzendorg Péter és Pál-plébániatemploma
  • Schiefer Szt. Flórián-kápolnája
  • a Hohenbrugg-Weinberg kastély Hohenbruggban
  • a Johnsdorf-Brunn kastély Johnsdorfban
  • a Bertholdstein-kastély Pertsteinben
  • a petzelsdorfi Stein-kastély (ma mezőgazdasági iskola)
  • a Rába régi ágát és környékét Schieferben természetvédelmi területté nyilvánították. Megtalálható itt a hód, a vidra, a mogyorós pele, a jégmadár, a sárgahasú unka és a nagy szarvasbogár.
  • minden évben augusztusban rendezik meg a fehringi bornapokat

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Hidegkúti kilátó - Héthatár: szlovéniai szépségek nyáron is, sorsközösség és „tejtestvériség” minden időben. www.kilato-hidegkut.hu. (Hozzáférés: 2019. június 20.)
  3. Jóna, László. „A tartományi közlekedése helyzete”, Kiadó: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály.  
  4. Vasgyűrűbükszádtól Rábaakadálymentesig. Nyelv és Tudomány. (Hozzáférés: 2019. június 20.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fehring című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.