Halbenrain

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halbenrain
Halbenrain 7282.JPG
Halbenrain címere
Halbenrain címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Südoststeiermark járás
Irányítószám 8492
Körzethívószám 03476
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség 1735 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 223 m
Terület 38,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Halbenrain (Ausztria)
Halbenrain
Halbenrain
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 43′ 19″, k. h. 15° 56′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 19″, k. h. 15° 56′ 48″
Halbenrain weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Halbenrain témájú médiaállományokat.

Halbenrain osztrák mezőváros Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 1753 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Halbenrain a Délkelet-stájerországi járásban
A halbenraini kastély
A kastély volt magtára

Halbenrain a Kelet-Stájerország régióban, a Kelet-stájer dombságon fekszik a tartomány délkeleti csücskében, a szlovén határ mentén, a Murától északra. Az önkormányzat 8 települést egyesít: Dietzen (198 lakos), Donnersdorf (128), Dornau (61), Drauchen (66), Halbenrain (576), Hürth (118), Oberpurkla (299), Unterpurkla (287); valamint két lakatlan katasztrális községet (Sögersdorf, Leitersdorf II), amelyek eredetileg a ma már Szlovéniához tartozó Abstallhoz tartoztak.

A környező önkormányzatok: délnyugatra Mureck, nyugatra Deutsch Goritz, északnyugatra Straden, északra Tieschen, északkeletre Klöch, keletre Bad Radkersburg, délre Apače (Szlovénia).

Története[szerkesztés]

Haldenrain gerendavára eredetileg a Mura mentén egy meredek löszterasz szélén épült; a folyó azóta néhány kilométerrel arrébb vándorolt. Első írásos említése 1244-ből származik, amikor II. Frigyes császár udvaroncának, Witigónak és fivérének, Rüdigernek adományozta hűbérbirtokul a várat. Nevének pontos eredete nem ismert, feltehetően a Halde (halom) és Rain (mezsgye) szavakból származik.

A 15. században a Stubenbergek szerezték meg a birtokot. 1480-90 között a várat Mátyás magyar király tartotta megszállva. Ezután a Ratmannstorff bárók, majd az Althann grófok kezében volt az uradalom. A 17. században a középkori erődítményt lebontották és modern kastélyt építettek a helyére. 1700 körül a Rákóczi-felkelés kurucai dúlták fel a települést. 1724-ben Georg Christoph Stürgkh, Halthann grófja szerezte meg az uradalmat. A vár egészen 1980-ig a család tulajdonában maradt, amikor eladták a tartományi kormányzatnak és ma mezőgazdasági iskola működik benne.

Lakosság[szerkesztés]

A halbenraini önkormányzat területén 2017 januárjában 1753 fő élt. A lakosságszám 1910 óta (akkor 2487 fő) többé-kevésbé folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 96,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 96,6%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor két magyar élt a mezővárosban.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a halbenraini kastély
  • a kastély volt magtárában művészeti nyári akadémia működik
  • a Szt. Miklós-plébániatemplom
  • a Rothof uradalmi majorság
  • a Mária-oszlop

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Halbenrain című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.