Halbenrain

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Halbenrain
Halbenrain 7282.JPG
Halbenrain címere
Halbenrain címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Südoststeiermark járás
Irányítószám 8492
Körzethívószám 03476
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség
  • 1735 fő (2016. jan. 1.)
  • 1747 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság223 m
Terület38,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Halbenrain (Ausztria)
Halbenrain
Halbenrain
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 43′ 19″, k. h. 15° 56′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 19″, k. h. 15° 56′ 48″
Halbenrain weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Halbenrain témájú médiaállományokat.

Halbenrain osztrák mezőváros Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 1753 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Halbenrain a Délkelet-stájerországi járásban
A halbenraini kastély
A kastély volt magtára

Halbenrain a Kelet-Stájerország régióban, a Kelet-stájer dombságon fekszik a tartomány délkeleti csücskében, a szlovén határ mentén, a Murától északra. Az önkormányzat 8 települést egyesít: Dietzen (198 lakos), Donnersdorf (128), Dornau (61), Drauchen (66), Halbenrain (576), Hürth (118), Oberpurkla (299), Unterpurkla (287); valamint két lakatlan katasztrális községet (Sögersdorf, Leitersdorf II), amelyek eredetileg a ma már Szlovéniához tartozó Abstallhoz tartoztak.

A környező önkormányzatok: délnyugatra Mureck, nyugatra Deutsch Goritz, északnyugatra Straden, északra Tieschen, északkeletre Klöch, keletre Bad Radkersburg, délre Apače (Szlovénia).

Története[szerkesztés]

Haldenrain gerendavára eredetileg a Mura mentén egy meredek löszterasz szélén épült; a folyó azóta néhány kilométerrel arrébb vándorolt. Első írásos említése 1244-ből származik, amikor II. Frigyes császár udvaroncának, Witigónak és fivérének, Rüdigernek adományozta hűbérbirtokul a várat. Nevének pontos eredete nem ismert, feltehetően a Halde (halom) és Rain (mezsgye) szavakból származik.

A 15. században a Stubenbergek szerezték meg a birtokot. 1480-90 között a várat Mátyás magyar király tartotta megszállva. Ezután a Ratmannstorff bárók, majd az Althann grófok kezében volt az uradalom. A 17. században a középkori erődítményt lebontották és modern kastélyt építettek a helyére. 1700 körül a Rákóczi-felkelés kurucai dúlták fel a települést. 1724-ben Georg Christoph Stürgkh, Halthann grófja szerezte meg az uradalmat. A vár egészen 1980-ig a család tulajdonában maradt, amikor eladták a tartományi kormányzatnak és ma mezőgazdasági iskola működik benne.

Lakosság[szerkesztés]

A halbenraini önkormányzat területén 2017 januárjában 1753 fő élt. A lakosságszám 1910 óta (akkor 2487 fő) többé-kevésbé folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 96,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 96,6%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor két magyar élt a mezővárosban.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a halbenraini kastély
  • a kastély volt magtárában művészeti nyári akadémia működik
  • a Szt. Miklós-plébániatemplom
  • a Rothof uradalmi majorság
  • a Mária-oszlop

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Halbenrain című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)