Mettersdorf am Saßbach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mettersdorf am Saßbach
A Jézus szíve-plébániatemplom
A Jézus szíve-plébániatemplom
Mettersdorf am Saßbach címere
Mettersdorf am Saßbach címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásSüdoststeiermark járás
Irányítószám8092
Körzethívószám03477
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség1282 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság281 m
Terület22,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′ 17″, k. h. 15° 42′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 17″, k. h. 15° 42′ 39″
Mettersdorf am Saßbach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mettersdorf am Saßbach témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mettersdorf am Saßbach osztrák mezőváros Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 1293 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Mettersdorf am Saßbach a Délkelet-stájerországi járásban
19. századi műemlék parasztház

Mettersdorf am Saßbach a Kelet-Stájerország régióban, a Kelet-stájer dombságon fekszik a Saßbach (a Mura bal oldali mellékfolyója mentén). Legmagasabb pontja a 433 méteres Pöllerberg. Az önkormányzat 5 települést egyesít (valamennyit a saját katasztrális községében): Landorf (144 lakos), Mettersdorf am Saßbach (462), Rannersdorf am Saßbach (245), Rohrbach am Rosenberg (143), Zehensdorf (300).

A környező önkormányzatok: északkeletre Jagerberg, délkeletre Sankt Peter am Ottersbach, délnyugatra Sankt Veit in der Südsteiermark, északnyugatra Schwarzautal.

Története[szerkesztés]

Az ember legkorábbi nyomai a mezőváros területén i.e. 4-3000 körülről származnak. A római időkben, nagyjából i.sz. 100-ban egy római majorság (villa rustica) állt Rannersdorfban. Mettersdorf első írásos említésére az 1220-as Babenberg-urbáriumban került sor, de szláv neve alapján (a "medved"-medve szóból) maga a falu évszázadokkal korábban alakulhatott meg. A kora középkorban a bajorok eleinte a Mura völgyébe települtek be Délkelet-Stájerországban, amelyet erdős dombok széles sávja védett. A dombvidék benépesülésére csak a magyar portyázások veszélyének elhárulása után került sor a 12. században. Mettersdorf a stájer herceg tulajdonában volt, majd II. Ottokár cseh királyhoz került; annak halála után pedig a Wallsee nemesi családhoz. A későbbiekben a leghosszabb ideig, egészen 1848-ig a seckaui püspök seggaui (ma Leibnitz) uradalmához tartozott. Mettersdorf szegény parasztközösség volt, templom nélkül; kastélyt sem építettek ide.

Az 1848-as bécsi forradalom után felszámolták a feudális birtokokat és megalakult a falu önkormányzata. A 19. század végén természeti katasztrófák sújtották a települést: 1874-ben április végéig havazott és még május végén is fagyott; ebben az évben elmaradt a termés. A következő évben az állandó esők, 1876-ban pedig a májusi fagyok pusztították el a vetést. 1880-ra 250 kisbirtokot árvereztek el.

Mettersdorf 1998-ban mezővárosi státuszt kapott.

Lakosság[szerkesztés]

A Mária-oszlop

A Mettersdorf am Saßbach-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1293 fő élt. A lakosságszám 1981 óta (akkor 1454 fő) folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 1,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 97,3%-a római katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 1,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Jézus szíve-plébániatemplom
  • Rannersdorf kápolnája
  • a Mária-oszlop
  • Villa rustica római múzeum
  • Ursula-forrás

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mettersdorf am Saßbach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.