Fehér galóca

	Fehér galóca; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; halálosan mérgező

Fehér galóca
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák (Fungi);
Törzs:	Bazídiumos gombák (Basidiomycota);
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Kalaposgombák (Agaricales);
Család:	Galócafélék (Amanitaceae);
Nemzetség:	Amanita;
Tudományos név
	Amanita verna; (Bull. ex Fr.) Lam.
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Fehér galóca témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér galóca témájú médiaállományokat és Fehér galóca témájú kategóriát.

A fehér galóca (Amanita verna) a kalaposgombák rendjén belül a galócafélék családjába tartozó Amanita nemzetség egyik halálosan mérgező, Magyarországon is elterjedt gombája.

Jellemzői[szerkesztés]

Kalapja fehér színű, félgömb alakú, de később sem terül szét; kalapbőre száraz; átmérője 3‑8 cm. Lemezei fehérek, sűrűn és szabadon állók. Tönkje szintén egyöntetűen fehér, kígyóbőrszerű rajzolat sem látható rajta; a gallér is fehér, bőrszerűen lelógó; a tönk gumóban végződik, rajta a gomba többi részével megegyező színű bocskor található. A gomba húsa egységesen fehér, illata édeskés, idős korban kellemetlen. Spórapora fehér; a spórák gömbölyűek vagy elliptikusak, méretük 8‑10 × 6,5‑8 μm.

Előfordulása[szerkesztés]

Lomberdőkben, parkokban lombos fákkal, leggyakrabban tölgyekkel képez mikorrhizát, de találták tűlevelűek tövében is. Közép-Európában kevésbé gyakori, mint a zöldes színű gyilkos galóca; délebbre inkább elterjedt. Júniustól szeptemberig terem.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A fehér galócát a kezdő gombászok színe miatt a csiperkékkel (Agaricus sp.) téveszthetik össze, bár azoknak soha nincs bocskora, lemezeik pedig már fiatal korban rózsaszínűek, később csokoládébarnák. Közeli rokona a szintén halálosan mérgező hegyeskalapú galóca (A. virosa), amely hazánkban nagyon ritka és fenyvesekben él.