Farkas Pál (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Farkas Pál
Élete
Született 1878. november 27.
Budapest
Elhunyt 1921. április 23.
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza

Farkas Pál, Wolfner (Budapest, 1878. november 27. – Budapest, 1921. április 23.) író, szociológus, ügyvéd, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, itt az Egyetemi Kor elnöke s az Egyetemi Lapok szerkesztője, majd az Ügyvédjelöltek Országos Egyesületének első elnöke lett. Egyik megalapítója volt a Magyar Társadalomtudományi Egyesületnek, melynek, főtitkára volt. Igen termékeny író volt, aki a szépirodalom mellett történelmi és szociológiai tanulmányokkal is foglalkozott. 1910-ben a Petőfi Társaság tagja és országgyűlési képviselője lett.

Tisza István körébe tartozott Herczeg Ferenccel együtt. A könykiadó cégalapító Wolfner József örökbefogadott fia.[1] Édesanyja, budai Goldberger Anna első házasságából (Schlesinger Lajossal) született[2][3] és testvérével, Wolfner Ottó Györggyel[4][5] együtt röviddel az asszony halála előtt, 1892-ben fogadta örökbe.[6] Féltestvére volt Farkas István festő.[7][8]

Művei[szerkesztés]

  • Az imrefalvi leány (1904);
  • Meddő küzdelem (1905);
  • A renegát (1907);
  • Doktor Hartmann (1911);
  • Az utolsó menüette (1912);
  • Az önkéntes naplója (színmű, 1912);
  • Olga (1903);
  • Bálványok (színmű, 1907);
  • A varsányi csata (színmű, 1912)

Ifjúsági regények:

  • A konventbiztos (dráma – előadták a Nemzeti Színházban –, 1913);
  • Egy körorvos följegyzései (1913);
  • Egy tanár jegyzetei (1917);
  • Kuthy Etelka (1917);
  • Strigonius (1918);
  • Az esriadi rézbánya (1918);
  • A zanzibári leány (1919);
  • Mithridates kincse (1920);
  • Él az igazság (1921);
  • A láthatatlan imám keze (1923);
  • Egy magyar fiú Napóleon hadseregében;
  • Laci Törökországban

Útleírása:

Népszerű tudományos műve a Forradalom és császárság című 8 kötetes munka.

További tudományos munkái:

  • A szocialismus története és tanításai (1901);
  • Osztályharcok a tizenkilencedik században (1904);
  • Vázlatok a szabadelvűség történetéből (1905);
  • Az amerikai kivándorlás (1908);
  • A francia forradalom (I-II. 1912);
  • Staatsstreich und Gegenrevolution in der Türkei (1909).

Források[szerkesztés]

  1. 1919-ben - Magyar Könyvszemle (epa.oszk.hu)
  2. Budapest Főváros Levéltára Wolfner S. Pál, 1896 (Irat)
  3. Budapest Főváros Levéltár Wolfner Pál, dr., 1910 (Személyrekord)
  4. Vasárnapi Ujság 52. évf. 45. sz. (1905. november 5.) halálozások: 728. oldal - EPA
  5. Budapest Főváros Levéltára Wolfner Ottó, 1898 (Irat)
  6. Budapest Főváros Levéltára Wolfner Józsefné, korábban Schlesinger Lajosné dr., 1892 (Személyrekord)
  7. S. Nagy Katalin: Mi mindent köszönhetek Farkas Istvánnak? Amiben voltam szereplő... elsőközlés, Arnolfini Szalon esszéportál EsszéPáholy rovat - 2014. augusztus 1.
  8. Wolfner József 1931 január 8 - hetvenötödik születésnapjára (mek.oszk.hu) Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Részvénytársaság - 1931.

További információk[szerkesztés]