Esterházy János (történész)
| Esterházy János | |
| Született | 1824. március 23.[1] Kolozsvár |
| Elhunyt | 1898. június 24. (74 évesen)[1] Kolozsvár |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gróf galánthai Eszterházy VI. János Nepomuk (Kolozsvár, 1824. március 23. – Kolozsvár, 1898. június 24.) képviselő, történész, az Esterházy család krónikása.
Élete[szerkesztés]
Az Esterházy család idősebb cseszneki ágának volt a tagja. Apja Esterházy Dénes (1789-1869) Kolozs vármegyei táblabíró, anyja Haller Cecília volt. Nagyapja Eszterházy Nepomuk János főispán, egyik nagybátyja Eszterházy Alajos alezredes, Eszterházy Johanna hárfás férje. Testvére Esterházy Miguel 48-as honvédtiszt.
Feleségével, Mikó Juliannával 1856-ban kötöttek házasságot. Lányuk, Cecília 1857-ben született és 1876-ban Bánffy Ernőhöz ment feleségül.
1843-ban befejezett tanulmányait kolozsvári iskolákban folytatta. 1845-ben Pesten a királyi táblán gyakornok lett, majd 1846-ban az erdélyi guberniumnál fogalmazó gyakornok volt. 1849-ben, a szabadságharc idején Debrecenben a Belügyminisztérium tiszteletbeli fogalmazójaként működött, és felsőházi tagként részt vett az országgyűlésben. 1850-ben Pesten haditörvényszék elé állították, de kegyelemben részesült.
Munkássága[szerkesztés]
A Magyar Történelmi Társulat alapító- és igazgatói választmányi tagja, a Századok, az Archeológiai Értesítő és az Archeológiai Közlemények című folyóiratoknak a munkatársa volt.
Hosszú évekig tartó munkával összegyűjtötte és folyamatosan bővítette az Esterházy családra és az annak tagjaira vonatkozó információkat, felhasználva többek között a családi levéltárak anyagait és a családtagok szóbeli közléseit. Fő műve két részből áll. Az első kötetben az okleveleket közli,[2] a másodikban a család tagok rendszerezett életrajzait leszármazási táblákkal együtt.[3]
Életében nem érezte teljesnek a két könyvet. A kéziratokat halála után Esterházy János Mihály (1864–1905) kapta meg özvegyétől, aki Merényi Lajosnak, a hercegi hitbizományi levéltár igazgatójának a közreműködésével véglegesítette és rendezte sajtó alá azokat. A könyveket herceg Esterházy Miklós családfő így posztumusz adta ki.
A család legtöbb 19. századi tagjához hasonlóan nevét magyarosan (sz-szel) írta.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b János Esterházy, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=8530
- ↑ Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírásához tartozó oklevéltár pp. 270. Budapest, herceg Esterházy Miklós, 1901. december 31. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
- ↑ Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása pp. 282. Budapest, herceg Esterházy Miklós, 1901. december 31. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
Források[szerkesztés]
- Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása. Budapest, 1901. 227.
- Gr. Eszterházy János † Századok, 1898., 32. évf. 663.
Irodalom[szerkesztés]
- Eszterházy János gróf: Az Eszterházy-család és oldalágainak leírása. – Az Eszterházy-család és oldalágainak leírásához tartozó Oklevéltár. Ismertetés. Századok, 1903. 37. évf. 68-71.
.svg){kind=small}