Csőrös nőszőfű

Csőrös nőszőfű
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények;
Törzs:	Zárvatermők;
Osztály:	Egyszikűek;
Rend:	Spárgavirágúak;
Család:	Kosborfélék;
Nemzetség:	Epipactis;
Tudományos név
	Epipactis leptochila; (Godfery) Godfery 1921
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csőrös nőszőfű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csőrös nőszőfű témájú médiaállományokat és Csőrös nőszőfű témájú kategóriát.

A csőrös nőszőfű (Epipactis leptochila) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett vadvirág.

Megjelenése[szerkesztés]

A csőrös nőszőfű 30–70 cm (ritkán 80 cm) magas, lágyszárú, évelő növény. Szárának levelek alatti része ibolyás színű lehet. A száron 3-8 váltakozó állású, szárölelő levél található, amelyek hossza 5–11 cm, szélessége 2,2–5 cm; tövük gyakran kisárgul. Felületük gyengén molyhos, színük világos- vagy élénkzöld. A felső levelek keskeny-lándzsásak, murvalevél-szerűek.

Június-augusztusban virít. A virágzatot laza fürtbe rendeződő 8-35 kissé bókoló virág alkotja, amelyek feltűnően hosszú (akár 8 cm), esetenként lecsüngő murvalevelek hónaljából nőnek ki. A 10–15 mm-es lepellevelek (szirmok) kihegyezett végű tojásdad alakúak, többnyire zöldek, esetenként vöröses árnyalattal. A 8–11 mm hosszú mézajak külső része (epichil) csúcsosan-csőrösen előreáll, színe rózsaszín vagy világoszöld, rajta V alakú rózsaszín dudorral. A belső rész (hypochil) kiöblösödő, belül pirosasbarna.

Termése 8–16 mm hosszú, 5–8 mm széles toktermés, amelyben 1800-4300 apró, lisztfinomságú mag található.

Elterjedése[szerkesztés]

Európa mérsékelt övi részein honos északon Dániáig, keleten Magyarországig és a Balkán-félszigetig, délen Olaszországig és a Pireneusokig, nyugaton a Brit-szigetekig. Magyarországon hegy- és dombvidéki erdők növénye; legnagyobb állományai a Mecsekben élnek, de szórványosan megtalálható az Északi- és a Dunántúli-középhegységben is.

Életmódja[szerkesztés]

Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben lehet találkozni vele. Enyhén mészkedvelő, élőhelyein a talaj kémhatását pH 5,9-7,6 közöttinek (átlagosan 6,9) mérték. Árnyéktűrő faj.

Hajtásai májusban jelennek meg és június-augusztus között nyílik. Virágzási középnapja július 20. Önmegporzó, a megtermékenyülés hatásfoka jó, a virágok 70-75%-a termést hoz. A magvak szeptemberre érnek be. Hajtásai általában magányosan jelennek meg, ezért a sarjképzéssel történő vegetatív szaporodás feltehetően kevésbé jellemző.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A csőrös nőszőfű helyenként ritka és visszaszorulóban van, de főleg Német- és Franciaországban nagy állományai ismertek. Ezért a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett státusszal szerepel. Elsősorban az erdőirtás és a lomblevelű erdők fenyvesekre cserélése jelent rá veszélyt. Magyarországon összesen 43 állományát mérték fel, teljes egyedszáma néhány ezer lehet. 1988 óta védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.