Emil Artin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Emil Artin
EmilArtin.jpg
Életrajzi adatok
Született 1898. március 3.
Bécs
Elhunyt 1962. december 20. (64 évesen)
Hamburg
Nemzetiség osztrák - örmény - német
Házastárs Natascha Artin Brunswick
Gyermekek Michael Artin
Iskolái Bécsi Egyetem
Pályafutása
Szakterület matematika
Kutatási terület algebrai számelmélet

Emil Artin (Bécs, 1898. március 3.Hamburg, 1962. december 20.) matematikus.

Munkássága jó részét egészen a náci hatalomátvételig Németországban, Hamburgban töltötte. Ezt követően 1937-ben az USA-ba emigrált, ahol 1938 és 1946 között az Indiana Egyetemen majd (1946 és 1948 között) a Princeton Egyetemen dolgozott. Fia, Michael Artin jelenleg a Massachusetts Institute of Technology kutatója.

Artin a XX. század egyik legkiválóbb algebristája volt. Területe főleg az algebrai számelmélet, többek között új konstrukciós módszert dolgozott ki az L-függvényekre. A Hilbert-féle osztálybővítésekre reciprocitási tételt igazolt. Emellett a csoport-, gyűrű- és testelméletben valamint az algebrai topológiában is ért el mély eredményeket. Tanulmányozta a balideálokra minimumfeltételes gyűrűket, ezekre struktúratételt igazolt (Wedderburn-Artin tételek). A rendezett testekre vonatkozó Artin–Schreier-tételt felhasználva megoldotta a 17. Hilbert-problémát. Híres sejtése, hogy minden -1-től különböző egész szám, ami nem négyzetszám, végtelen sok prímszám primitív gyöke.

Források[szerkesztés]

  • O'Connor, J. J.; Robertson, E. F.: Emil Artin (angol nyelven). The MacTutor History of Mathematics archive, 2000. december 1. (Hozzáférés: 2010. április 25.)