Egregyi-völgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Egregyi-völgy a Kelet-Mecsek nyugati határa.

Neve a völgyben fekvő Magyaregregy falura utal.

Alján fut a Völgységi-patak, amely a Takanyó, a Hidasi-völgy és a Várvölgy vizeit gyűjti össze.

A zobáki hágótól kezdődik, innen bükkösökön fut keresztül. A völgyben fut a Komlóról, illetve Hosszúhetényből a Magyaregregy és Szászvár irányába tartó műút.

Növényei[szerkesztés]

Kezdetben Zobák után a völgy bükkösökön futk eresztül. A völgy kiszélesedő részében a műút mentén számos kaszálórét van. A patak mellett nagy mennyiségben látható az acsalapu és az óriás zsurló. Bükkös, gyertyános, tölgyes erdőinek védett növényei többek közt a szúrós és a lónyelvű csodabogyó, a májvirág és a közönséges kankalin.

Turistalátványosságai[szerkesztés]

A Márévár alulnézetből.
  • A Márévár.
  • A Várvölgyben geológiai tanösvény.

Forrásai[szerkesztés]

A völgyben számos forrás fakad, például:

  • Kő-kút
  • Mézes-kút (a Mézes-rét metsződésében egy szurdokvölgyben).[1]

Források[szerkesztés]

  • [www.gyeregyalog.hu/doc/terkepek_kincsek_1_resz.doc Természeti KINCSEK Értékbemutatók Baranya és Somogy megye és Osiječko-Baranjska županija területére (első projektszakasz)]

Jegyzetek[szerkesztés]