Egeralja
| Egeralja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Devecseri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Farkas Jenő (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8497 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 209 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 14′ 13″, k. h. 17° 14′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 13″, k. h. 17° 14′ 24″ | |||
 Egeralja
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Egeralja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egeralja témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Egeralja község Veszprém megyében, a Devecseri járásban.
Történet
A mai község valószínűleg a XII. században keletkezett. A középkorban több írásos forrás is említi, melyek szerint a falu lakói királyi vadászok voltak. Bél Mátyás 1735-ben megjelent Veszprém vármegye leírása című hiteles művében két nagy nemesi családot említ, a Boncz és Egerallyi családot. Az Egerallyi család később Ferenczy-nek nevezi magát. Leszármazottaik még ma is élnek a faluban. A török időkben a falu lakói a Marcal mocsaraiban és kiemelkedő dombokon (Szigeti-domb, Jánosi-domb) kerestek menedéket. Az 1848-as nemzetőrség összeírása 31 nemzetőrt említ Egeraljáról, közülük 10-en a Dráva-vonal védelmi harcaiban vettek részt.
A reformációtól kezdődően a falu lakossága csaknem teljes egészében református vallású lett. Az első templom 1740-ben épült, ennek helyén 1801-ben készült el az első kő templom. A mai új helyre épített templomot 1913-ban szentelték fel. 1874-ben református iskola épült a faluban, ennek épületében található ma a Helytörténeti Gyűjtemény.
1949-ben Egeralját a szorosan mellé épült Adorjánházával egyesítették, Adorjánháza néven. 1991. november 1-jén azonban a település ismét önálló lett.
A falu ma
A falu lakossága 230 fő (2013-as adatok alapján). Egeralja egy kis falu, de majdnem minden alapvető szolgáltatás megtalálható itt: üzletek, orvosi rendelő, kultúrház, óvoda. Nevezetes a Szalóky Károly által létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény, amely nemcsak a falu, hanem a környék történetét és néprajzi értékeit is bemutatja. A faluba látogatók ezenkívül megtekinthetik Szalóky Károly festményeit, illetve elolvashatják verseit is. (A múzeum sajnos jelenleg nem látogatható. A teljes gyűjtemény állagmegőrzés céljából a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum oltalma alatt áll.) A falu temető felőli végén, a volt homokbánya helyén néhány éve játszótér épült. A községtől nyugatra, a Marcal egykori ártere, a bozót (vagy "Katyor") ma Natura 2000 természetvédelmi terület. 2000-ben a faluközpontban leplezték le a Millenniumi emlékművet, mely a Millenniumi emlékparkban található. A falu másik emlékműve a Hősi emlékmű, amely a világháborús hősöknek állít emléket.
A településről két könyvet adtak ki, valamint a már említett polihisztor-festő, Szalóky Károly több verseskötete is megjelent.
A községben civil szervezet is működik (Egeralja Jövőjéért Alapítvány), melynek célja a helyi értékek védelme és megőrzése, a kulturális programok szervezése, környezeti és tárgyi értékek megóvása.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 230 | 216 | 227 | 208 | 220 | 209 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 1,2% németnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,6%, református 51,4%, evangélikus 10,6%, felekezeten kívüli 2% (7,3% nem nyilatkozott).[3]
Jegyzetek
- ↑ Egeralja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Egeralja Helységnévtár
