East London Line

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
East London
Üzemeltetés kezdete 1869
Vonal típusa földalatti
Állomások 8
Vonal hossza 7,4 km
Garázsok New Cross
Neasden
Utasok száma 10 702 000
London vasúti közlekedése
Londoni metróvonalak
  Bakerloo
  Central
  Circle
  District
  Hammersmith & City
  Jubilee
  Metropolitan
  Northern
  Piccadilly
  Victoria
  Waterloo & City
További vonalak
  DLR
  Tramlink
  Overground
Lezárt vonalak
  East London

Az East London Line a londoni metróhálózat egyik eleme volt, amit további fejlesztések miatt 2007. december 22-én lezártak. A hálózat térképein narancssárga színnel jelölték. A teljes vonal a 2. zónában haladt, az East End és a Dokknegyed területeken keresztül, észak-déli irányban.

Az üzemeltető Transport for London (TfL) 10 millió fontos befektetéssel, 2010-re a London Overground hálózatának részévé tette a vonalat. Az East London Line így része lett a London külvárosi területeit összekötő vasútvonalaknak.

A vonalat a Temze-alagúton keresztül 1869-ben nyitotta meg az East London Railway Company, ez volt a londoni metró infrastruktúrájának legöregebb része. Számos cég üzemeltette a metróvonalat, eredetileg hat, később kettő. Az East London Line 1933-ban vált a londoni metróhálózat tagjává. A vonal nyolc állomásából négy a felszínen található.

Hálózat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

East London Line.svg

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az East London Line című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz East London Line témájú médiaállományokat.