Děčín
| Děčín | |||
 | |||
| Děčín látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Régió | Csehország (történelmi tartomány) | ||
| Kerület | Ústí nad Labem-i | ||
| Járás | Děčíni | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Jiří Anděl | ||
| Irányítószám | 405 02 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 47 180 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 135 m | ||
| Terület | 118,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 46′ 25″, k. h. 14° 11′ 46″Koordináták: é. sz. 50° 46′ 25″, k. h. 14° 11′ 46″ | |||
| Děčín weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Děčín témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Děčín (németül: Tetschen) település Észak-Csehországban, az Ústecký kerületben. A város közel található a német határhoz, jelentőségét a városon áthaladó Prága-Drezda-vasútvonal adja; lakossága kb. 52 000 fő.
Fekvése[szerkesztés]
Az Elba partján, Ústí nad Labem közelében fekvő település.
Története[szerkesztés]
A környék egykor a nyugati szláv Děčan törzs székhelye volt, mely az Elba fölé várat épített. Az egykori Elba fölé emelt 12. századi vár helyén épült fel a děčíni kastély a folyó védelmére, barokk stílusban. A jelenleg is álló várkastély fokozatosan épült, először a védekezés céljából fából készült erőd épült itt, majd a 13. századi erőd helyén gótikus kő vár épült. A 14. században többször is árvíz sújtotta a várost, ezért az egykori helyétől egy kicsit följebb költözött. Abban az időben a városnak már kereskedelmi és folyami halászati joga volt.
A huszita harcok idején többször is tűzvész pusztította a várost. A 16. és 17 században Decinnek több tulajdonosa is volt, többek között a Buna lovagok is, akiknek idejében gyors fejlődésnek indult a kereskedelem és a kézművesség is. Téglagyár, mészégető is működött Szintén a Buna lovagok tulajdonában voltak a kikötők, hajógyárak, és a kompok, amelyek jelentős bevételi forrást jelentettek. A város fennmaradt a harmincéves háború idején is, de fontossága ekkorra már csökkent.
A 19. század közepén további gyors fejlődést eredményezett az 1851-ben megnyitott Prága–Drezda vasútvonal, mely az Elba vonalát követve annak bal partján halad. 1901-ben városi rangot 1914-ben, pedig már mintegy 20 000 lakosa volt.
A város mellett folyó Elba itt már nemzetközi víziút egészen Hamburgig hajózható, de szép kirándulások tehetők innen az alig 50 km hosszú děčíni hegységben (děčínské stěny), mely a németországi „Szász Svájc” itteni folytatása.
Közlekedés[szerkesztés]
A város nagyon fontos szerepet tölt be a (Hamburg-)Berlin-Prága-Brno-Pozsony-Budapest vasútvonal életében, hiszen ez az utolsó nemzetközi forgalmat bonyolító cseh vasútállomás a német határ előtt a közvetlen Děčín-Bad Schandau járatokat leszámítva (nekik Dolní Žleb). A Budapest-Keleti pályaudvarról induló vonatok is megállnak itt. A belföldi forgalomban is nagy szerepe van, nem véletlen tehát, hogy két nagyobb állomással is rendelkezik.
Hajóforgalma is jelentős: nemzetközi kikötővel rendelkezik az Elbán.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Szent Kereszt-templom
- Kastély
- Kikötő
- Sziklalabirintus
- Ploučnice folyó reneszánsz kőhídja
Testvérvárosai[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 17 492 | 9698 | 10 640 | 35 645 | 39 375 | 54 661 | 52 506 | 49 521 | 48 594 | 47 180 |
| 1869 | 1900 | 1910 | 1950 | 1961 | 1980 | 2001 | 2017 | 2020 | 2023 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
Források[szerkesztés]
- Csehországi utazások (Panoráma 1978)
