Dunkleosteus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Dunkleosteus
Evolúciós időszak: 380–360 Ma
késő devon
Dunkleosteus koponya
Dunkleosteus koponya
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Placodermi
Rend: Arthrodira
Alrend: Brachythoraci
Alrendág: Coccosteina
Öregcsalád: Dunkleosteoidea
Család: Dunkleosteidae
Stensiö, 1963
Nem: Dunkleosteus
Lehman, 1956
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Dunkleosteus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dunkleosteus témájú médiaállományokat és Dunkleosteus témájú kategóriát.

A Dunkleosteus a Placodermi osztályának az Arthrodira rendjébe, ezen belül a Dunkleosteidae családjába tartozó nem, amely 380–360 millió évvel ezelőtt élt a késő devon korban.

A Dunkleosteus ([David] Dunkle csontja) a legnagyobb méretű Arthrodira-fajok közé tartozott. A késő devon csúcsragadozójának számított. Számos Dunkleosteus maradvány került elő Észak-Amerikából, Lengyelországból, Belgiumból és Marokkóból.

Neve[szerkesztés]

A Dunkleosteus nem, 1956-ban David Dunkle tiszteletére kapta a nevét. Dunkle a Cleveland Museum of Natural History ősgerinces részlegének volt a kurátora. A típusfajt, a D. terrelli-t először 1873-ban írták le, a Dinichthys részeként.

Megjelenésük[szerkesztés]

A legnagyobb Dunkleosteus, a Dunkleosteus terrelli 6 méter hosszú[1][2] és 1 tonna tömegű lehetett.[1] Csak a Titanichthys agassizi páncélos őshal tudta megközelíteni a méretét. Mivel vastag, csontos páncélzat védte a Dunkleosteus-fajok testét, ezek az őshalak lassú mozgásúak, ám igen erősek voltak. E halakból inkább csak az elülső csontos páncélzatok kövesedtek meg, a hátsó részek nem, emiatt a Dunkleosteusok hátulsó részének az alakját csak elképzelni tudjuk. Ebben segít a Dunkleosteusok egy kisebb rokona, a Coccosteus, amelynek hátulsó része is fennmaradt.

Fogak helyett, ezeknek az állatoknak két csontos lemez ült a szájperemen, mely csőrszerű képződményt eredményezett. Miután a chicagoi Field Természetrajzi Múzeum (Field Museum of Natural History) és a Chicagói Egyetem kutatói, biomechanikus modelleken kísérleteket végeztek, rájöttek, hogy a halak között a Carcharodon megalodon után a Dunkleosteusnak volt a legerősebb harapása. Ily módon ugyanabba a kategóriába került, mint a Tyrannosaurus és a modern krokodilok, amelyek szintén igen erős harapással bírnak.[3]

A Dunkleosteus igen gyorsan volt képes kinyitni a száját, az így képződő nyomáskülönbségnek köszönhetően a zsákmány gyakorlatilag beszívodott a szájába.[3] Ezt a módszert sok ma is élő hal alkalmazza. A legújabb morfológiai vizsgálatok szerint, növekedésük során e halak szájszerve nagy változásokon ment keresztül. A fiatalok csontlemezei mereven ízesültek, épp úgy, mint a Coccosteusé, és valószínűleg csak puhatestű élőlényekkel táplálkoztak; a felnőtteké viszont mozgékonyabbá, hajlékonyabbá vált, így nagyobb és erősebb páncélzatú állatokat is zsákmányolhattak.

Életmódjuk[szerkesztés]

A tudósok szerint ezek a halak a tengerek minden részét birtokba vették, épp úgy a partmenti vizeket, mint a nyílt tengert, és a mélységeket is.

Számos páncélzaton Dunkleosteus fognyomok találhatóak, amely arra enged következtetni, hogy ezek a halak egymást is zsákmánynak tekintették. Számos esetben a kövületek közelében, csontokkal teli „köpetek” is vannak. Valószínűleg amit nem tudtak megemészteni, azt visszaöklendezték.[4]

Szaporodásuk[szerkesztés]

Valószínűsíthetően csakúgy, mint a cápák, a Dunkleosteusok is belső megtermékenyítéssel szaporodtak.

Rendszerezés[szerkesztés]

A nembe az alábbi 9 faj tartozik:[5][6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Anderson, P.S.L. (2009. július 12.). „A biomechanical model of feeding kinematics for Dunkleosteus terrelli (Arthrodira, Placodermi)”. Paleobiology 35 (2), 251–269. o. DOI:10.1666/08011.1.  
  2. (2010. július 12.) „Paleoecology of Dunkleosteus terrelli (Placodermi: Arthrodira).”. Kirtlandia 57.  
  3. ^ a b Roy Britt, Robert: Prehistoric Fish Had Most Powerful Jaws. LiveScience, 2006. november 28. (Hozzáférés: 2009. április 26.)
  4. Dunkleosteus Placodermi Devonian Armored Fish from Morocco. Fossil Archives. The Virtual Fossil Museum. (Hozzáférés: 2009. április 26.)
  5. Denison, Robert. Placodermi Volume 2 of Handbook of Paleoichthyology'. Stuttgart New York: Gustav Fischer Verlag, 128. o (1978). ISBN 978-0-89574-027-4 
  6. Carr, R.K. & W.J. Hlavin, 2010: Two new species of Dunkleosteus

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dunkleosteus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]