Jamsz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dioscorea szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Jamsz
Jamszgyökerek egy piacon
Jamszgyökerek egy piacon
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Jamszgyökérvirágúak (Dioscoreales)
Család: Jamszgyökérfélék (Dioscoreaceae)
Nemzetség: Dioscorea
Plum. ex L.
Szinonimák
jamszgyökér, jamgyökér, kínai burgonya, fénygyökér
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Jamsz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Jamsz témájú médiaállományokat és Jamsz témájú kategóriát.

A jamsz, jam vagy jam(sz)gyökér (Dioscorea, angol: Yam, spanyol: Ñame, francia: Igname) a trópusi lakosság egyik nagyon fontos tápláléknövénye. Mintegy 650 fajával a trópusokon és a mérsékelt öv melegebb éghajlatú vidékein mindenütt megtalálható, sőt két faja a Földközi-tenger mellékén, egy pedig Észak-Amerika mérsékelt égövi zónájában is előfordul.

Etimológia[szerkesztés]

A növény nyugati világban elterjedt nevei: yame, nyami, iname, stb., melyek afrikai eredetűek, sőt az Amerikában elterjedt voz del Congo (Kongó hangja) is az afrikai eredetére utal, valószínűleg a néger rabszolgákkal együtt került át oda. Latin elnevezését az ókori görög orvos és botanikus Pedaniosz Dioszkoridészről kapta.

Leírás[szerkesztés]

A növénynemzetségnek számos olyan faja van, amely keményítőben dús, vastag gyökeret növeszt, ezek közül a legismertebbek a Dioscorea alata, a Dioscorea batatas és a Dioscorea esculenta. Ezeket Délkelet-Ázsiában már évezredek óta kultúrnövényként termesztik és sok fajtájukat nemesítették ki.

A jamsz lágy szárú, évelő kúszónövény, melynek szárai több méter magasra felfutnak, ezért rendszerint karózzák. Közepes méretű, fénylőn bőrszerű, húsos levelei szív alakúak és spirális elrendezésűek. A jamsz főként kétlaki egyivarú (külön hím- és nőivarú növényekkel) növénynemzetség, de létezik néhány egylaki fajtája is (hím- és nőivarú virágok egyazon növényen). Az indázatukon megjelenő apró, zöldes-sárga, hatszirmú virágok meddők, magjuk nem lesz, viszont hajtásaikon vegetatív, krumplihoz hasonló apró gumókat nevel, a földben pedig ehető, igen nagy, bunkószerű, gumós tőkéje van. Megvastagodott gyökértörzse változatos alakú. Lehet burgonyához hasonló vagy pedig répaszerű, ezért könnyen összetéveszthető a maniókával vagy az édesburgonyával is. Akadnak olyan változatai, amelyeknek megvastagodott gyökerein sajátságos gyökértövisek képződnek, s ezek az 1,5 cm vastagságot is elérhetik - mint például a D. esculenta var. spinosa esetében. Ezek a tövisek védik a gumókat az őket fogyasztó állatoktól. Létrejöhetnek gumók szártagokból is. Mégpedig az 1. és 2. csomóközből. Ilyen gumótípusra a legjobb példa a Brazíliában honos D. sinuata.[1][2]

Felhasználás[szerkesztés]

Táplálékként[szerkesztés]

A jamsz gumói fontos táplálékul szolgálnak a bennszülött lakosság számára. A gumókat általában főtt állapotban fogyasztják, de egyik-másik fajtáé nyersen is fogyasztható. Hasonló módon lehet elkészíteni, mint a közönséges burgonyát és ugyanúgy köretként fogyasztható.

Gyógyászatban[szerkesztés]

Egyes fajaik a gyógyászatban használt szteroidkészítmények egyik anyagát, dioszgenint, mások szaponinokat tartalmaznak.

Ezotériában[szerkesztés]

Rudolf Steiner 1924-ben a biodinamikus gazdálkodást(en) megalapozó utolsó koberwitzi (ma: Kobierzyce, Lengyelország) előadásán[3] - kérdésre válaszolva - megjegyezte: "A dioscorea batata-t kellene meghonosítani Európában, hogy fő táplálékként felválthassa a burgonyát. (...) Ez a növény egyedüliként van abban a helyzetben, hogy földalatti részeiben fényétert raktározzon el, és ez a jövő emberének nélkülözhetetlen lesz." Az antropozófiai szemlélet szerint a burgonya az egyoldalú, materialista gondolkodást segíti elő, ezért fogyasztása a szellemi előrehaladást hátráltatja, a fénygyökér[4] hatása viszont szellemileg nem hátráltató, ugyanakkor íze hasonló a burgonyáéhoz. Sőt, mivel gyökerében ún. fényétert[5] tartalmaz, ezért feltételezhetően segíti a világos, széleskörű gondolkodást, és az ezen a gondolkodáson alapuló szellemi előrehaladást.[6]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jamszgyökér az észak-amerikai növényvilágban (angol nyelven). www.efloras.org . (Hozzáférés: 2019. március 20.)
  2. Jamszgyökér a kínai növényvilágban (angol nyelven). www.efloras.org . (Hozzáférés: 2019. március 20.)
  3. Az előadások szövege itt olvasható: http://antropozofia.hu/ga327/
  4. Lichtwurzel (Dioscorea) (német nyelven). anthrowiki.at , 2019. február 11. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  5. Lichtäther (német nyelven). anthrowiki.at , 2011. április 22. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  6. Gellért Ferenc: Fénygyökér (dioscorea batatas). http://www.megismeres.hu . (Hozzáférés: 2019. március 20.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Yam (vegetable) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.