Dinnyés József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dinnyés József
Urbán Tamás fényképén (1974)
Urbán Tamás fényképén (1974)
Életrajzi adatok
Született 1948. augusztus 4.
Szeged
Elhunyt 2021. március 15. (72 évesen)
Budapest
Pályafutás
Aktív évek 19632021
Hangszer ének, gitár
Tevékenység zeneszerző

Dinnyés József weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dinnyés József témájú médiaállományokat.

Dinnyés József (Szeged, 1948. augusztus 4.Budapest, 2021. március 15.[1]) magyar előadóművész, dalszerző, „daltulajdonos”, énekes, gitáros.

Költők között zenész, zenészek között költő vagyok. Népem egyharmada szülőföldjétől megfosztottan, más népek fennhatósága alatt él. Önmagam veszteném el, ha a világízlést képviselném és elfutnék nemzeti hagyományaim elől.
– Dinnyés József[2]

Élete[szerkesztés]

1963-ban kezdett énekelni. 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben „Karrier” című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, „Bob Dinnyésként” emlegették, annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt, és Dinnyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet.

1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc- és egy Morgenstern-vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az a furcsa helyzet, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát. A lemez megjelenése után öt évvel megjelent a Kín és dac című, 35 dalos albuma költők verseire.

1985-ben került kapcsolatba az eszperantó nyelvvel, amely annyira elbűvölte, hogy több híres eszperantó verset megzenésített, és a saját dalai közül is többet felénekelt eszperantóul. Az eszperantó nyelvű zenei kazettája 1986-ban jelent meg a Lingvo-Studio kiadónál. Ez több tucat országban tette ismertté a nevét, de mivel nem elég folyékonyan beszélte a nyelvet, így – a műfaj jellegéből adódóan – nem tudott átütő sikert elérni.

Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatja be az érdeklődő kisközösségeknek.

Megjelent művei[szerkesztés]

Al venko! Eszperantó nyelvű megzenésített versek (a kazetta borítója)

Könyv[szerkesztés]

  • Dalaim könyve; Eötvös, Bp., 1989 ISBN 9635009798
  • Huszár Gál megszólaltatott énekeskönyve, Bp, ISMN 979-801666-78-9

Kazetta[szerkesztés]

  • Homo hungaricus. Dinnyés József dallamai a szétszóratott magyar költők verseire
  • Fénylik Magyarország. Sinka István énekelt versei
  • 1985 – A Nap-út balladái
  • 1985 – Határtalanul
  • 1986 – Al venko! (eszperantó nyelvű megzenésített versek, Lingvo-Studio) [1]
  • 1991 – Kín és dac [2]
  • Énekmondó
  • 1992 – Ezt nem fújta el a szél (Bob Dylan dalai)[3]
  • 1993 – Új utakon
  • 1995 – Pannon zsoltárok
  • 1995 – Dinnyés József. Daltulajdonos. Énekmondó I.
  • 2003 – Dalok a magyar Pimodánból. Ady Endre énekelt verse

CD[szerkesztés]

  • 2000 – Töretlen hittel
  • Dal a jövőről (Ratkó József énekelt versei), 2001
  • A törvény boldogít (a 119. zsoltár), 2001
  • Énekének (Buda Ferenc, Ratkó József és Utassy József versei kisiskolásoknak), 2001
  • Dalok az országút széléről (Dinnyés József dalai), 2001
  • Aranyalbum
  • Kortársaim (32 költő 32 verse)
  • Márczius örökködike (dalok Március 15-ikére)
  • Tizenhat zsoltár (Genfi zsoltárokból)
  • Vigasztaló (a XIX. század énekelt versei)
  • Vascsillag (Buda Ferenc megzenésített versei), 2002
  • Béke tanszék (Petri Csathó Ferenc megzenésített versei), 2002
  • Az út (Dinnyés József dalszövegei)
  • Balladák
  • Égen, földön (Serfőző Simon megzenésített versei), 2003
  • Úti áldás (hitvalló magyar költők énekelt versei)
  • Kalász László énekelt versei
  • Az építő múlt dalai (Váci Mihály énekelt versei), 2005
  • Mondjátok el (Fáy Ferenc megzenésített versei), 2006
  • Panaszdalok (Határ Győző énekelt versei), 2009
  • 100 dal 4 CD-n szövegkönyvvel (Dinnyés József dalszövegei)
  • Itthontalanul (S. Benedek András énekelt versei)
  • Küzdelmek zsoltárai (NKA támogatással Genfi zsoltárokból), 2011
  • Szolgálat a küzdelemben (NKA támogatással énekek 500 év nemzeti küzdelmeiről), 2011
  • A küzdelem dalai (NKA támogatással Dinnyés József dalszövegei), 2011
  • Adventi napsütés (Vári Fábián László énekelt versei), 2012
  • Ezek mi vagyunk (Dinnyés József dalszövegei Dinnyés József és a Nyomkeresők), 2013
  • A templomok lázadása (Dinnyés József dallamai Rósz György közreműködésével), 2016
  • Balladás Baranyi (Dinnyés József dallamai Baranyi Ferenc énekelt verseire), 2016
  • Dallamos közérzetem CD és LP 12 dal (Dinnyés József dalszövegei), 2017
  • Negyven fohász dalban (Hajdú Zoltán Levente énekelt versei), 2018
  • Szólt egy hang (Dinnyés József dallamai Kaiser László verseire), 2018
  • Dalolgatok (Finta Éva énekelt versei)

Díjai[szerkesztés]

Portré[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dinnyés Ágnes gyászjelentése a Facebook-oldalán, 2021. március 16.
  2. Dinnyés József református, Budapest, Fasor. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]