Dinnyés József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dinnyés József
Urbán Tamás fényképén (1974)
Urbán Tamás fényképén (1974)
Életrajzi adatok
Született 1948. augusztus 4.
Szeged
Elhunyt 2021. március 15. (72 évesen)
Budapest[1]
Pályafutás
Aktív évek 19632021
Hangszer ének, gitár
Tevékenység zeneszerző

Dinnyés József weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dinnyés József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dinnyés József (Szeged, 1948. augusztus 4.Budapest, 2021. március 15.[2]) magyar előadóművész, dalszerző, „daltulajdonos”, énekes, gitáros, eszperantista.

Költők között zenész, zenészek között költő vagyok. Népem egyharmada szülőföldjétől megfosztottan, más népek fennhatósága alatt él. Önmagam veszteném el, ha a világízlést képviselném és elfutnék nemzeti hagyományaim elől.
– Dinnyés József[3]

Élete[szerkesztés]

1963-ban kezdett énekelni. 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben „Karrier” című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként – „Bob Dinnyésként” emlegették, annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt, és Dinnyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet.

1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc- és egy Morgenstern-vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az a furcsa helyzet, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát. A lemez megjelenése után öt évvel megjelent a Kín és dac című, 35 dalos költők verseire szerzett albuma.

1985-ben került kapcsolatba az eszperantó nyelvvel, amely annyira elbűvölte, hogy több híres eszperantó verset megzenésített, és a saját dalai közül is többet felénekelt eszperantóul. Eszperantó nyelvű zenei kazettája 1986-ban jelent meg a Lingvo-Studio kiadónál. Ez több tucat országban tette ismertté a nevét, de mivel nem elég folyékonyan beszélte a nyelvet, így – a műfaj jellegéből adódóan – nem tudott átütő sikert elérni.

Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatja be az érdeklődő kisközösségeknek.

Rendszeresen énekelt a Sárospataki Urbán György Nemzetközi képzőművészeti Szabadiskola és Ifjúsági Művésztelepen.

2021. március 15-én délután, 73. életévében halt meg infarktusban. A hírt testvére, Dinnyés Ágnes közölte Facebook-oldalán.

Megjelent művei[szerkesztés]

Al venko! Eszperantó nyelvű megzenésített versek (a kazetta borítója)

Könyv[szerkesztés]

  • Dalaim könyve; Eötvös, Bp., 1989 ISBN 9635009798
  • Huszár Gál megszólaltatott énekeskönyve, Bp, ISMN 979-801666-78-9

Kazetta[szerkesztés]

  • Homo hungaricus. Dinnyés József dallamai a szétszóratott magyar költők verseire
  • Fénylik Magyarország. Sinka István énekelt versei
  • 1985 – A Nap-út balladái
  • 1985 – Határtalanul
  • 1986 – Al venko! (eszperantó nyelvű megzenésített versek, Lingvo-Studio) [1]
  • 1991 – Kín és dac [2]
  • Énekmondó
  • 1992 – Ezt nem fújta el a szél (Bob Dylan dalai)[3]
  • 1993 – Új utakon
  • 1995 – Pannon zsoltárok
  • 1995 – Dinnyés József. Daltulajdonos. Énekmondó I.
  • 2003 – Dalok a magyar Pimodánból. Ady Endre énekelt verse

CD[szerkesztés]

  • 2000 – Töretlen hittel
  • Dal a jövőről (Ratkó József énekelt versei), 2001
  • A törvény boldogít (a 119. zsoltár), 2001
  • Énekének (Buda Ferenc, Ratkó József és Utassy József versei kisiskolásoknak), 2001
  • Dalok az országút széléről (Dinnyés József dalai), 2001
  • Aranyalbum
  • Kortársaim (32 költő 32 verse)
  • Márczius örökködike (dalok Március 15-ikére)
  • Tizenhat zsoltár (Genfi zsoltárokból)
  • Vigasztaló (a XIX. század énekelt versei)
  • Vascsillag (Buda Ferenc megzenésített versei), 2002
  • Béke tanszék (Petri Csathó Ferenc megzenésített versei), 2002
  • Az út (Dinnyés József dalszövegei)
  • Balladák
  • Égen, földön (Serfőző Simon megzenésített versei), 2003
  • Úti áldás (hitvalló magyar költők énekelt versei)
  • Kalász László énekelt versei
  • Az építő múlt dalai (Váci Mihály énekelt versei), 2005
  • Mondjátok el (Fáy Ferenc megzenésített versei), 2006
  • Panaszdalok (Határ Győző énekelt versei), 2009
  • 100 dal 4 CD-n szövegkönyvvel (Dinnyés József dalszövegei)
  • Itthontalanul (S. Benedek András énekelt versei)
  • Küzdelmek zsoltárai (NKA támogatással Genfi zsoltárokból), 2011
  • Szolgálat a küzdelemben (NKA támogatással énekek 500 év nemzeti küzdelmeiről), 2011
  • A küzdelem dalai (NKA támogatással Dinnyés József dalszövegei), 2011
  • Adventi napsütés (Vári Fábián László énekelt versei), 2012
  • Ezek mi vagyunk (Dinnyés József dalszövegei Dinnyés József és a Nyomkeresők), 2013
  • A templomok lázadása (Dinnyés József dallamai Rósz György közreműködésével), 2016
  • Balladás Baranyi (Dinnyés József dallamai Baranyi Ferenc énekelt verseire), 2016
  • Dallamos közérzetem CD és LP 12 dal (Dinnyés József dalszövegei), 2017
  • Negyven fohász dalban (Hajdú Zoltán Levente énekelt versei), 2018
  • Szólt egy hang (Dinnyés József dallamai Kaiser László verseire), 2018
  • Dalolgatok (Finta Éva énekelt versei)

Díjai[szerkesztés]

Portré[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]