Ugrás a tartalomhoz

Diklórmetán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Diklórmetán
IUPAC-névdiklórmetán
Más nevekmetilén-klorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám75-09-2
PubChem6344
ChemSpider6104
EINECS-szám200-838-9
KEGGC02271
ChEBI15767
RTECS számPA8050000
SMILES
C(Cl)Cl
InChI
1/CH2Cl2/c2-1-3/h1H2
InChIKeyYMWUJEATGCHHMB-UHFFFAOYSA-N
Beilstein1730800
Gmelin1302
UNII588X2YUY0A
ChEMBLCHEMBL45967
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletCH2Cl2
Moláris tömeg84,93 g/mol
Megjelenésszíntelen folyadék
Sűrűség1,33 g/cm³, folyadék[1]
Olvadáspont-96,7 °C[1]
Forráspont40 °C[1]
Oldhatóság (vízben)20 g/l 20 °C-on[1]
Gőznyomás191,8 mbar (0 °C)
470 mbar (20 °C)
689,4 mbar (30 °C)
856,1 mbar (35 °C)
1,5 bar (50 °C)[1]
Veszélyek
Főbb veszélyekÁrtalmas (Xn), rákkeltő (2.B kat.)[1]
NFPA 704
1
2
0
 
R mondatokR40[1]
S mondatok(S2), S23, S24/25, S36/37[1]
LD501600 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületekklórmetán
kloroform
szén-tetraklorid
difluormetán
dibrómmetán
dijódmetán
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A diklórmetán vagy metilén-klorid a metán klórozott származéka, halogénezett szénhidrogén. Színtelen folyadék, szaga a kloroforméra emlékeztet. Vízben csaknem oldhatatlan, de jól oldódik alkoholban és dietil-éterben. A diklór-metán maga is jó oldószer. Illékony vegyület, de az éternél lassabban párolog. Mérgező hatású.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A diklór-metán nem gyújtható meg, de lángba kerülve bomlik. Bomlása során ingerlő és mérgező vegyületek is keletkeznek.

Ha kisebb mennyiségben lélegzik be, altató és érzéstelenítő hatású. Nagyobb mennyiségben mérgező. Hosszabb ideig vagy ismételten a bőrrel érintkezve bőrgyulladást okozhat.

A metán irányított klórozásával állítható elő. A metán klórozásakor többféle klórozott származék is képződhet:

Az irányított klórozás célja az, hogy az egyik termék képződjön túlnyomó többségben. A továbbklórozódás elkerülése céljából fékező katalizátorokat alkalmaznak a diklórmetán gyártásakor.

Laboratóriumokban a kloroform részleges reduktív dehalogénezésével állítják elő. A dehalogénezést cinkből jégecettel fejlesztett naszcensz hidrogénnel végzik.

Felhasználják oldószerként a lakk- és műanyagiparban illetve zsírok, gyanták és gumi oldására. Alkalmazzák extrahálószerként is. Fontos alkotórésze a festékek lemaratására használt oldószerkeverékeknek. A kávéból diklórmetánnal ki lehet extrahálni a koffeint, azonban manapság már inkább szuperkritikus szén-dioxid segítségével végzik ezt a műveletet.

  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A diklórmetán vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 11. (JavaScript szükséges) (angolul)
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
  • Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
  • Furka Árpád: Szerves kémia