Diklórmetán

Diklórmetán
IUPAC-név	diklórmetán
Más nevek	metilén-klorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	75-09-2
PubChem	6344
ChemSpider	6104
EINECS-szám	200-838-9
KEGG	C02271
ChEBI	15767
RTECS szám	PA8050000
SMILES	C(Cl)Cl
InChI	1/CH2Cl2/c2-1-3/h1H2
InChIKey	YMWUJEATGCHHMB-UHFFFAOYSA-N
Beilstein	1730800
Gmelin	1302
UNII	588X2YUY0A
ChEMBL	CHEMBL45967
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	CH2Cl2
Moláris tömeg	84,93 g/mol
Megjelenés	színtelen folyadék
Sűrűség	1,33 g/cm³, folyadék
Olvadáspont	-96,7 °C
Forráspont	40 °C
Oldhatóság (vízben)	20 g/l 20 °C-on
Gőznyomás	191,8 mbar (0 °C) 470 mbar (20 °C) 689,4 mbar (30 °C) 856,1 mbar (35 °C) 1,5 bar (50 °C)
Veszélyek
Főbb veszélyek	Ártalmas (Xn), rákkeltő (2.B kat.)
NFPA 704	1 2 0
R mondatok	R40
S mondatok	(S2), S23, S24/25, S36/37
LD50	1600 mg/kg (patkány, szájon át)
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	klórmetán kloroform szén-tetraklorid difluormetán dibrómmetán dijódmetán
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A diklórmetán vagy metilén-klorid a metán klórozott származéka, halogénezett szénhidrogén. Színtelen folyadék, szaga a kloroforméra emlékeztet. Vízben csaknem oldhatatlan, de jól oldódik alkoholban és dietil-éterben. A diklór-metán maga is jó oldószer. Illékony vegyület, de az éternél lassabban párolog. Mérgező hatású.

Kémiai tulajdonságai

A diklór-metán nem gyújtható meg, de lángba kerülve bomlik. Bomlása során ingerlő és mérgező vegyületek is keletkeznek.

Élettani hatása

Ha kisebb mennyiségben lélegzik be, altató és érzéstelenítő hatású. Nagyobb mennyiségben mérgező. Hosszabb ideig vagy ismételten a bőrrel érintkezve bőrgyulladást okozhat.

Előállítása

A metán irányított klórozásával állítható elő. A metán klórozásakor többféle klórozott származék is képződhet:

$\mathrm {CH_{4}+Cl_{2}\rightarrow CH_{3}Cl+HCl}$

$\mathrm {CH_{3}Cl+Cl_{2}\rightarrow CH_{2}Cl_{2}+HCl}$

$\mathrm {CH_{2}Cl_{2}+Cl_{2}\rightarrow CHCl_{3}+HCl}$

$\mathrm {CHCl_{3}+Cl_{2}\rightarrow CCl_{4}+HCl}$

Az irányított klórozás célja az, hogy az egyik termék képződjön túlnyomó többségben. A továbbklórozódás elkerülése céljából fékező katalizátorokat alkalmaznak a diklórmetán gyártásakor.

Laboratóriumokban a kloroform részleges reduktív dehalogénezésével állítják elő. A dehalogénezést cinkből jégecettel fejlesztett naszcensz hidrogénnel végzik.

$\mathrm {CHCl_{3}+2\ H\rightarrow CH_{2}Cl_{2}+HCl}$

Felhasználása

Felhasználják oldószerként a lakk- és műanyagiparban illetve zsírok, gyanták és gumi oldására. Alkalmazzák extrahálószerként is. Fontos alkotórésze a festékek lemaratására használt oldószerkeverékeknek. A kávéból diklórmetánnal ki lehet extrahálni a koffeint, azonban manapság már inkább szuperkritikus szén-dioxid segítségével végzik ezt a műveletet.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
• Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
• Furka Árpád: Szerves kémia