D’Hondt-módszer
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A D’Hondt-módszer a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik módja. A legmagasabb átlagok módszerei közé sorolható. Nevét Victor d’Hondt belga matematikusról kapta. Valamivel kevésbé arányos, mint a Sainte-Laguë-módszer, mert kis mértékben a nagy pártoknak kedvez a széttagolt kis pártokkal szemben.
Ezt a módszert használja a magyar választási rendszer az országgyűlési választásokon az országos (kompenzációs) listás mandátumok kiosztásakor, és az Európai parlamenti választásokon is ezen módszer alapján osztják el a képviselő helyeket.[1]
A módszer rendkívül egyszerű: egy lapra felírják az egyes pártok által kapott szavazatok számát, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét stb. A legnagyobb osztó a megszerezhető mandátumok száma. Az így kapott D’Hondt-mátrixban megkeresik a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.
Példa
[szerkesztés]10 mandátum elosztása 6 párt között összesen 100 000 érvényes szavazat alapján D’Hondt-módszerrel:
I. Választási eredmény | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Pártok | Sárgák | Fehérek | Pirosak | Zöldek | Kékek | Barnák |
Szavazatok száma | 47 000 | 16 000 | 15 900 | 12 000 | 6 000 | 3 100 |
II. A D'Hondt-mátrix kiszámítása | ||||||
Osztó | Hányadosok | |||||
1 | 47 000 | 16 000 | 15 900 | 12 000 | 6 000 | 3 100 |
2 | 23 500 | 8 000 | 7 950 | 6 000 | 3 000 | 1 550 |
3 | 15 667 | 5 333 | 5 300 | 4 000 | 2 000 | 1 033 |
4 | 11 750 | 4 000 | 3 975 | 3 000 | 1 500 | 775 |
5 | 9 400 | 3 200 | 3 180 | 2 400 | 1 200 | 620 |
6 | 7 833 | 2 667 | 2 650 | 2 000 | 1 000 | 517 |
7 | 6 714 | 2 286 | 2 271 | 1 714 | 857 | 443 |
8 | 5 875 | 2 000 | 1 988 | 1 500 | 750 | 388 |
9 | 5 222 | 1 778 | 1 767 | 1 333 | 667 | 344 |
10 | 4 700 | 1 600 | 1 590 | 1200 | 600 | 310 |
III. Sorbarendezés | ||||||
Mandátum sorszáma | Figyelembe vett mátrixelem | |||||
1. | 47 000 | |||||
2. | 23 500 | |||||
3. | 16 000 | |||||
4. | 15 900 | |||||
5. | 15 667 | |||||
6. | 12 000 | |||||
7. | 11 750 | |||||
8. | 9 400 | |||||
9. | 8 000 | |||||
10. | 7 950 | |||||
IV. Végeredmény | ||||||
Pártok | Sárgák | Fehérek | Pirosak | Zöldek | Kékek | Barnák |
Kapott mandátumok száma | 5 | 2 | 2 | 1 | 0 | 0 |
V. Statisztika | ||||||
Szavazatok aránya | 47% | 16% | 15,9% | 12% | 6% | 3,1% |
Szavazatok aránya a mandátumhoz jutó pártokon belül | 51,7% | 17,6% | 17,5% | 13,3% | – | – |
Mandátumok aránya | 50% | 20% | 20% | 10% | – | – |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nemzeti Jogszabálytár. njt.hu. (Hozzáférés: 2019. március 25.)
További információk
[szerkesztés]- Mandátumelosztó szimulátor (angolul)