Csejtei vár
| Csejte vára | |
| Čachtický hrad | |
 | |
| Ország |  Szlovákia |
| Mai település | Csejte |
| Tszf. magasság | 350 m |
| Épült | 1263-1276, a XV. században kiszélesítették[1] |
| Elhagyták | 1708 (Rákóczi Ferenc hadai felégették) |
| Állapota | részben helyreállított |
| Építőanyaga | kő |
| Tulajdonos | Csejte |
| Elhelyezkedése | |
 Csejte vára
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 43′ 31″, k. h. 17° 45′ 38″48.725278°N 17.760556°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 31″, k. h. 17° 45′ 38″48.725278°N 17.760556°E | |
| Csejte vára weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csejte vára témájú médiaállományokat. | |
Csejtei vár (szlovákul: Čachtický hrad), a Kárpátok „titokzatos várkastélyának” romjai, Nyugat-Szlovákiában, Csejte község felett emelkednek a magasba.[1] Ismertségét egykori úrnője, Báthori Erzsébet legendájának köszönheti.[2]
A vár tulajdonosai
[szerkesztés]A csejtei várdomb már a történelem előtti korban lakott volt. Ezt a vár közelében és a várudvarban végzett ásatásoknál előkerült tárgyi bizonyítékok támasztják alá.
1263–1276 között Hont-Pázmány nembeli Kázmér és rokonsága építtette a mai Alsóvisnyó település melletti dolomit dombra.[2][3] 1276-ban már sikeresen védték meg II. Ottokár cseh király seregének támadásától. A várat elfoglalta, kis ideig birtokolta Csák Máté, majd a halála utáni évtizedekben királyi várnagy irányította a birtokhoz tartozó jobbágyfalvak sorát, és szedte a különféle jövedelmeket és vámokat.
1392-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király adománya révén a lengyel származású Stiborici Stibor pozsonyi ispán birtokába került.
1436-ban, örökadományként Guthi Országh Mihály báró kapta. A főnemesi család 1567-ben fiú utód nélkül kihalt, így a váruradalom a Magyar Királyi Kamara kezelésébe került, amely 1569-ben Kanizsa váráért és 50 ezer forintért Borsmonostor mezővárossal együtt zálogbirtokként a tulajdonos Nádasdy családnak adta át.
Nádasdy Ferenc a kor híres törökverő „fekete bégje”, 36 ezer forintért örökbirtokul vette meg,[4] majd 1575-ben nászajándékba adta Báthori Erzsébet grófnőnek házasságkötésükkor, a hozzá tartozó 12 faluval együtt.
Miközben Nádasdy Ferencet a török ellen vívott csatározások kötötték le, Erzsébet sokat tartózkodott egyedül, magányosan a várkastélyban.[5] Az 1580-as évektől kezdte pártfogásába venni a török rablóhadjáratok nyomán megözvegyült vagy árván maradt nőket, nemzetiségükre való tekintet nélkül, és 1585-től leányiskolát működtetett a várkastélyában. Férje 1604-ben bekövetkezett halála után egyedül kezelte a vár és annak birtokainak minden ügyét.
A grófnő körül egyre jobban terjengő történetek hatására 1610. december 29-én Thurzó György nádorispán váratlanul egy csapat lovas katonával betoppant a csejtei várkastélyba.[6] Báthori Erzsébetet 600 fiatal lány megkínzásával és meggyilkoltatásával vádolták.[3] Az eljárás során kínvallatással bírták vallomásra a szolgálókat, majd egy héttel később lefejezték őket.[5] Érdekesség, hogy nem maradt fenn olyan dokumentum, amelyben az állítólag megölt lányok hozzátartozói, vagy bárki a környékről panaszt tenne a grófnő ellen. Illetve, a "tettenérés"kor a várban talált lányokat sem hallgatták ki.[7] Annak ellenére, hogy a bírói tárgyalást II. Mátyás magyar király személyesen is sürgette, erre soha nem került sor, a vádlottat ki sem hallgatták.[6] A nádor parancsára, teljesen törvénytelen módon a saját várába záratták, ahol 1614. augusztus 21-én halt meg. Tévhit, hogy befalazott szobában élte volna le élete utolsó éveit. Bár nem hagyhatta el a csejtei várat, a váron belül szabadon járhatott, vendégeket is fogadhatott, köztük a gyermekeit is.[8]
A csejtei vár Nádasdy Ferenc országbíró tulajdona lett, akit a Habsburg Lipót császár elleni összeesküvésben bűnösnek találtak és 1671-ben kivégeztek. A Bécsi Kamara minden vagyonát elkoboztatta, köztük a csejtei váruradalmat is. Lipót császár és király a birtokot a homonnai Drugeth és az Erdődy család között fele-fele arányban megosztotta.[4]
Az erődítményt 1708-ban, a Habsburg-ellenes rendi felkelések idején II. Rákóczi Ferenc hadai felégették,[1] majd a Rákóczi-szabadságharc után a császári zsoldosok felrobbantották a várfalakat, nehogy a Habsburg császár ellen felkelők még egyszer felhasználhassák.[4]
A vár és környéke
[szerkesztés]
Csejte várának maradványai egy szikla csúcsán vannak Csejte falu fölött, közel Vágújhelyhez.[9]
Egyedülálló kilátás nyílik a Kis-Kárpátokra, a miavai dombvidékre és a Vágmenti Inócra. A csejtei sziklacsúcs állami természetvédelmi rezervátum.[9]
A falu központjából aszfaltút vezet a vár felé, tábla jelzi a letérőt. A kopár magaslaton álló festői romvár csodálatos körpanorámát nyújt a turisták számára. Felsővára az északi részen magasodik, legrégebbi épülete az öregtorony volt. Az egykori várból 10-15 méter magas falak maradtak meg, a rekonstrukció során néhány falat újra is emeltek. A hajdani három toronyból egy az 1980-as években ledőlt, a fennmaradt két torony közül a déli lakótoronyban halt meg Báthori Erzsébet, a másik, a keleti toronyban, a gótikus várkápolna maradványai láthatóak.[2]
A vár alatti Csejte községben található az 1668-ban épített, késő reneszánsz Draškovič-kastély, amelynek múzeumában, Csejte és környékének történelmére és néprajzára szakosodott honismeret-jellegű kiállítás látható. Nemcsak a történelmi eseményeket, hanem a Csejtei vár alatti városka népi kultúráját, valamint gazdag kulturális hagyományait is feltárja a látogatók előtt. A kiállítás anyagát korabeli dokumentumok, ruhadarabok, ékszerek gyűjteménye, a helyi nemesi és főúri családok portrégyűjteményei, történelmi fegyverek, valamint a történeti-régészeti kutatások és a rekonstrukciós munkálatok során talált kerámiaedények, művészi kivitelezésű használati eszközök alkotják.
2008 augusztusától egy új kiállítás is látható a kastélyban: Báthory Erzsébet – Csipkékbe rejtett kegyetlenség címmel, amelynek fő darabját Báthori Erzsébet korhűen rekonstruált öltözéke képezi.[10]
Megközelítés: gyalog a csejtei autóbuszmegállótól a sárga jelzést követve kb. 45 perc, Višňová község vasútállomásától gyalog, a zöld jelzést követve, meredek emelkedőn kb. 45 perc, gépkocsin pedig egészen a vár alatti rétig lehet eljutni.[1]
Képgaléria
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d http://slovakia.travel/hu/csejte-vara?matchtype=b&device=c&keyword=_cat%3Aslovakia.travel&gclid=CIOu9LGrhswCFdZAGwodAkcNDQ
- ↑ a b c http://kirandulastippek.hu/nyugat-szlovakia/csejtei-var
- ↑ a b http://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/cachticky-hrad_8_1.html Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke, „travel” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ a b c http://www.muemlekem.hu/hatareset?id=1316
- ↑ a b Archivált másolat. [2016. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
- ↑ a b http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150821-bathori-erzsebet-csejte-habsburgok-magyar-kiralysag-nadasdy-ferenc-fekete-beg-ii-matyas.html
- ↑ Szádeczky-Kardoss Irma - Báthory Erzsébet igazsága.
- ↑ https://ma7.sk/kultura/bathory-erzsebet-es-a-negyszaz-eves-mitosz-ii
- ↑ a b Archivált másolat. [2016. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
Források
[szerkesztés]- Ilku Miklós: Báthory Erzsébet, Csejte várának hatalmas asszonya, exploreronline.hu
- http://www.topkastelen.nl/kastelen.php?SubMenu=main&Language=en&SelCastle=cachtice Archiválva 2016. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://www.slovakheritage.org/Castles/cachtice.htm
- https://web.archive.org/web/20160303231854/http://www.iarelative.com/castles.htm
Videó
[szerkesztés]https://www.youtube.com/watch?v=HUAjXHSRmt0