Csao Kao
| Csao Kao () 趙高 | |
| Született | ? Csao () 趙 állam (ókori Kína) |
| Elhunyt | i. e. 207 Hszienjang (), császári palota |
| Állampolgársága | Csin-dinasztia |
| Nemzetisége | Csao () 趙 állambeli Csin () 秦 alattvaló |
| Foglalkozása | a herceg nevelője, császári főtanácsadó |
| Tisztsége | Grand Chancellor |
| Halál oka | merénylet |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csao Kao () 趙高 témájú médiaállományokat. | |
| Átírási segédlet | |
| Csao Kao | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 趙高 |
| Egyszerűsített kínai | 赵高 |
| Mandarin pinjin | Zhào Gāo |
| Wade–Giles | Chao4 Kao1 |
Csao Kao () Csin Si Huang-ti () uralkodása idején, Hu-haj () herceg nevelője, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy a császár halálát követően félreállítsa a jogos trónörököst, és a neveltje legyen az új uralkodó. I. e. 207-ben a második császárt is öngyilkosságra kényszerítette, majd a Csin ()-dinasztia harmadik, ugyancsak általa trónra segített uralkodója, Ce-jing () még ebben az évben meggyilkolta. Alakja későbbi történetírói hagyományba és az irodalomban aljas, korrupt és hataloméhes eunuchként jelenik meg.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csao Kao () életéről és a Csin ()-udvarban végzett tevékenységéről a nagy történetíró, Sze-ma Csien () tudósít művében. Igaz, hogy A történetíró feljegyzéseiben Csao Kao () nem rendelkezik önálló fejezettel, de a hozzá szorosan kapcsolódó Csin ()-kori személyek életrajzai számos hasznos információt tartalmaznak vele kapcsolatban. Épp ezért jelenleg, Csao Kao () élete elsősorban a Csin Si Huang-ti () életrajzát tartalmazó 6.,[1] valamint az Li Sze () főminiszter és Meng Tien () tábornok életrajzát tartalmazó 87.[2] és 88.[3] fejezetek tartalma alapján rekonstruálható.
Származása és családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csao Kao () családja – miként családnevük is mutatja – eredetileg a Csao () 趙 államot i. e. 403-ban megalapító uralkodói családdal állt rokoni kapcsolatban. Csao Kao () születési dátuma ugyan nem ismert, de a történeti források annyit elárulnak, hogy már az ő életében a családját – valami, pontosan meg nem nevezett bűn miatt – kollektív büntetéssel sújtották. Büntetésképpen Csao Kao () fivéreit kasztrálták. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy vajon Csao Kao () maga is elszenvedte-e a kasztrációt jelentő büntetést, de a későbbi történeti hagyomány egybehangzóan eunuchként hivatkozik rá.
A Csin () udvarban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Amikor Csin () állam i. e. 222-ben elfoglalta Csao () államot, Csin Si Huang-ti () felfigyelt Csao () kiváló képességeire és egyik fia, a későbbi második császár, Hu-haj () mellé vette tanárnak, hogy a herceget „büntetőjogi rendelkezésekre és a törvénykezés tevékenységére” (jü lü ling fa si () 獄律令法事) oktassa. Az első császár idején hivatalosan „a császári hintók felvigyázóinak parancsnoka” (csung-csö fu-ling () 中車府令) rangban szolgálta az uralkodót.[4]
A második császár trónra segítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csin Si Huang-ti () i. e. 210-ben körutazásra indult a Keleti-tenger partjára, amikor útban hazafelé, távol a fővárostól, Sacsiu ()ban 沙丘 szeptember 10-én elhunyt. Főminisztere, Li Sze () azonban a saját kedvére szerette volna elrendezni az utódlás dolgát, ezért úgy döntött, hogy amíg a fővárosba nem érnek, titokban tartja a császár halálát. A holttestet egy szekérre rakatta, és a Hszienjang ()ba hat hétig tartó út során mindenben ő intézkedett a császár nevében. Az uralkodó haláláról, csak Csao Kao (), a neveltje Hu-haj () herceg, és még 5-6 udvaronc tudott.[4]
Ezt megelőzően, amikor a császár megérezte közelgő halálát, egy levelet írt legidősebb fiának, a trónörökös Fu-szu () hercegnek, amelyben kérte, hogy intézkedjék a temetését illetően. Ezt a levelet a császár, a hitelességet igazoló pecsétjével együtt Csao Kao ()ra bízta. Li Sze () és Csao Kao () azonban meghamisították a levelet, és a császár nevében felszólították az ekkoriban az Ordosz vidékén katonaként szolgáló herceget, valamint annak barátját, a császárt rendíthetetlen hűséggel szolgáló Meng Tien () tábornokot, hogy elkövetett bűneik miatt hajtsanak végre öngyilkosságot.[4]
A fővárosba visszatérve eltemették a császárt a Li-hegynél lévő mauzóleumába, majd pedig a húsz esztendős, apjánál is zsarnokibb természetű Hu-haj () herceget ültették a Csin ()-dinasztia trónjára.[4]
Leszámolás Li Sze ()vel
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az új császár trónra lépését követően kinevezte egykori mentorát, Csao Kao ()t „?”nak(lang csung ling () 郎中令). Csao Kao () és a főminiszter, Li Sze () között azonban elmérgesedett a helyzet a kettejük között kialakult hatalmi rivalizálás miatt. Mivel Csao Kao () volt az új császár egykori nevelője, a befolyása is nagyobb lehetett. Elérte, hogy a császár bizalma megrendüljön az őt trónra segítő főminiszterrel szemben.[5][6] Nyilvánvalóan Csao Kao () sugallatára a következő levélben fejezte ki a személye iránti elégedetlenségét:
„Apám egy kis ország királyaként kezdte, és egy birodalom alapítója lett. Visszaverte a barbárok támadását, békét teremtett, és palotákat épített diadala örömére... Én alig két éve uralkodom, és a birodalmat mindenfelől rablók fenyegetik... Te nem teljesítetted az első császár utolsó kívánságát, és engem sem szolgálsz hűséggel. Nem vagy méltó a hivatalodra![7]”
Csao Kao (), aki akkorra már végezett valamennyi vetélytársával – kíméletlen tisztogatásának miniszterek, hercegek és katonatisztek estek áldozatául – végül i. e. 208-ban, az ekkor már több mint hetven esztendős Li Sze ()t is kivégeztette annak teljes családjával együtt harmadíziglen.[8] Li Sze () kivégzésére a főváros piacterén került sor „az öt büntetésnek” (vu-hszing () 五刑) nevezett módon.[9] A sors fintora, hogy ezt, a kínzással egybekötött kivégzési formát korábban épp Li Sze () „reformálta meg”, amely ekkoriban abból állt, hogy az először az elítélt orrát vágták el, ezt követően a karjait és a lábait, majd pedig a kasztrálását követően, derékban kettévágták.[10]
Ce-jing () trónra segítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Li Sze () halálával megüresedett hivatalát Csao Kao () vette át, így ő lett a felkelésekkel sújtott, a széthullás szélére sodródott Csin () birodalom új főminisztere (csung-cseng-hsziang () 中丞相).
A császár nem törődött a felkelés során a palotába sorra érkező kedvezőtlen hírekkel. Szobájába zárkózott, és csak bizalmasával, Csao Kao ()val konzultált. Baljós álmok gyötörték, és feltehetően pszichés problémákkal küzdött. A palotabeliek és hivatalnokai alig látták őt, nevében új főminisztere járt el. Amikor ez elégedetlenséget szült a palotában, Csao Kao (), hogy megerősítse dominanciáját az udvaroncok között, rávette őket, hogy a császárnak ajándékozott szarvasról ők is állítsák azt, hogy valójában egy ló. Az ifjú császár bár kezdetben ellenkezett, de végül beismerte, hogy a szarvas csakugyan egy ló, és meggyőződött arról, hogy hallucinációk gyötrik.[11] A saját személye és birodalma végső összeomlása előtt, bátor és vakmerő lépésre szánta el magát: menesztette az összes eunuchot, köztük Csao Kao ()t is. Csao Kao () válaszlépésként ekkor emberivel közösen elfoglalta a palotát, és öngyilkosság elkövetésére kényszerítette a császárt.[12]
Csao Kao () a második császár halálakor, annak unokaöccsét, az első császár egyik unokáját, Ce-jing ()et 子嬰 ültette trónra.[13]
Halála
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ce-jing () nem viselte a huang-ti () 皇帝, „császár” címet, mint nagybátyja, a második császár, és nagyapja, a dinasztiaalapító első császár, hanem csak a „Csin () királya” (Csin vang () 秦王) címen uralkodott. Szerepe leginkább csak formális volt az ekkorra már a teljes széthullás szélén álló birodalom fővárosában, Hszienjang ()ban.[14]
Az új uralkodó pár nappal a trónra lépését követően betegséget színlelve a hálótermébe hívatta Csao Kao ()t, akit néhány eunuchja segítségével saját kezűleg döfött le.[15]
Hatása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Csao Kao () alakja számos későbbi irodalmi alkotásban felbukkan. Egyike azon aljas, korrupt és hataloméhes hivatalnokok archetípusának, akik a kínai történelem során az uralkodó és a birodalom vesztét okozták. Mind közül talán a legismertebb és legnépszerűbb történet az a pekingi opera, melynek címe: „Az univerzum kardja” (Jü-csou feng () 《宇宙峰》). Ebben Csao Kao () és a második Csin () császár történetét dolgozzák fel, melynek érdekessége, hogy Csao Kao () lánya, egy bizonyos Csao Jen-zsung () 趙艷容 jelentős szerepet kap, aki egyébiránt más, történeti forrásban nem jelenik meg.[16]
- A történetíró feljegyzéseiben megörökített „cse lü vej ma () 指鹿為馬”, vagyis „a szarvast lónak nevezni” történetre használt kifejezés egy afféle szólásmondássá (cseng-jü () 成語) vált a kínai nyelvben, amelyet akár szóban, akár írásban olyan helyzetekben használnak, amikor valaki a dominanciáját kinyilvánítja mások felett.[17]
Megjegyzések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Lásd:"《秦始皇本紀》" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. június 22.
- ↑ Lásd:"《李斯列傳》" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. június 22.
- ↑ Lásd:"《蒙恬列傳》" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. június 22.
- 1 2 3 4 Lásd:"《秦始皇本紀》" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. június 22.
- ↑ Lásd:"《秦始皇本紀》" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. június 22.
- ↑ Lásd:"《秦始皇本紀》" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. június 22.
- ↑ Paludan 2009 27. o.
- ↑ Paludan 2009 27. o.
- ↑ Salát 2013 250. o.
- ↑ Lásd:"《秦始皇本紀》" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. június 22.
- ↑ Lásd:"《秦始皇本紀》" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. június 22.
- ↑ Paludan 2009 27. o.
- ↑ Lásd:"《秦始皇本紀》" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. június 22.
- ↑ Bodde 2008 84. o.
- ↑ Lásd:"《秦始皇本紀》" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. június 22.
- ↑ Lásd:"《宇宙峰》" (kínai nyelven). Hozzáférés: 2014. június 22.
- ↑ Lásd: "calling-a deer a horse" (angol nyelven). Hozzáférés: 2014. június 22.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Blunden-Elvin 1995: C. Blunden – M. Elvin. A kínai világ atlasza. Budapest, Helikon 1995. ISBN 963 208 348 2
- ↑ Bodde 2008: Derk Bodde. "The State and Empire of Ch'in". In The Camdridge History of China. Denis Twitchett és John K. Fairbank (szek.) Vol. I. The Ch'in and Han Empres, 221 B.C.-A.D. 220. Cambridge University Press 2008, pp. 20–102.
- ↑ Ciarla 2005: Roberto Ciarla (szerk.). A terrakotta hadsereg. Az első kínai császár agyaghadserege. Budapest, Alexandra Kiadó 2005. ISBN 963 369 273 3
- ↑ Salát 2006: Salát Gergely. Az ókori kínai Qin állam büntető jogának rendszere. (Phd disszertáció) ELTE BTK 2006.
- ↑ Shi ji 6: Sze-ma Csien (). Si Csi () 《史記》 – Csin Si Huang pen-csi () 《秦始皇本紀》
- ↑ Shi ji 87: Sze-ma Csien (). Si Csi () 《史記》 – Li Sze lie-csuan () 《李斯列傳》
- ↑ Shi ji 88: Sze-ma Csien (). Si Csi () 《史記》 – Meng Tien lie-csuan () 《蒙恬列傳》