Csíkoshasú tonhal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Csíkoshasú tonhal
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Scombroidei
Család: Makrélafélék (Scombridae)
Alcsalád: Scombrinae
Nemzetség: Thunnini
Nem: Katsuwonus
Kishinouye, 1915
Faj: K. pelamis
Tudományos név
Katsuwonus pelamis
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Euthynnus pelamis (Linnaeus, 1758)
  • Euthynnus pelamys (Linnaeus, 1758)
  • Gymnosarda pelamis (Linnaeus, 1758)
  • Gymnosarda pelamys (Linnaeus, 1758)
  • Katsowonus pelamis (Linnaeus, 1758)
  • Katsuwinus pelamis (Linnaeus, 1758)
  • Katsuwonis pelamis (Linnaeus, 1758)
  • Katsuwonnus pelamis (Linnaeus, 1758)
  • Katsuwonus pelamsi (Linnaeus, 1758)
  • Katsuwonus pelamys (Linnaeus, 1758)
  • Katuswonis pelamis (Linnaeus, 1758)
  • Orcynus pelamis (Linnaeus, 1758)
  • Orcynus pelamys (Linnaeus, 1758)
  • Scomber pelamides Lacepède, 1801
  • Scomber pelamis Linnaeus, 1758
  • Scomber pelamys Linnaeus, 1758
  • Thinnus pelamis (Linnaeus, 1758)
  • Thynnus pelamis (Linnaeus, 1758)
  • Thynnus pelamys (Linnaeus, 1758)
  • Thynnus vagans Lesson, 1829
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Csíkoshasú tonhal témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkoshasú tonhal témájú médiaállományokat és Csíkoshasú tonhal témájú kategóriát.

A csíkoshasú tonhal (Katsuwonus pelamis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

Ez a tonhal az összes trópusi és mérsékelt övi óceánban és tengerben megtalálható; kivételt képez a Fekete-tenger. Gyorsaságára jellemző, hogy egy megjelölt tonhal száztizenkilenc nap alatt kelt át az Atlanti-óceánon a Vizcayai-öböl és Új-Anglia között, ami naponta 40 mérföld megtételét jelentené akkor is, ha egyenesen, megszakítás nélkül haladt volna.[1]

Megjelenése[szerkesztés]

A csíkoshasú tonhal általában 80-100 centiméter hosszú, de 40-45 centiméteresen már felnőttnek számít; a legnagyobb kifogott példány 110 centiméteres és 34,5 kilogrammos volt. 14-16 hátúszótüskéje, 14-15 hátúszósugara és 14-15 farok alatti úszósugara van; a farok alatti úszóján nincsen tüske. 41 csigolyája van. Az úszóhólyagja is hiányzik. Háti része sötét lilás-kék, míg hasi ezüstös 4-6 sötét, hosszanti csíkkal. Testének nagy részén nincsenek pikkelyek, kivéve az oldalvonal mentén és a testközepének tájékán.

Életmódja[szerkesztés]

A 15-30 Celsius-fokos vízhőmérsékleteket kedveli. Gyors úszó, nyílt vízi hal, amely 50 000 fős csapatokban is megfigyelhető. 0-260 méteres mélységek között lelhető fel. Kisebb halakkal, rákokkal, fejlábúakkal és puhatestűekkel táplálkozik. A csíkoshasú tonhal a nagyobb halak és cápák áldozatául eshet, de legfőbb ellensége azonban az ember, amely nagy hálókkal és horgászbotokkal fogja ki a halat. A hal húsát frissen, fagyasztva, konzervdobozba tárolva, szárítva, sózva és füstölve árulják.

Az eddigi megfigyelések szerint 12 évig él. Néha ciguatera-mérgezést okozhat.

Szaporodása[szerkesztés]

A tonhalak között a csíkoshasú tonhal a legtermékenyebb, emiatt nem veszélyeztetett, habár az ember ipari mértékben halássza is.[2][3]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Attenborough, David, ford. Sárközy Elga. Az első édenkert. Budapest: Park, 22. o. ISBN 9630267217 (1989) 
  2. FishWatch: Atlantic Skipjack Tuna (Katsuwonus pelamis)”, NOAA - National Oceanic and Atmospheric Adminsitration, 2009. november 3. (Hozzáférés ideje: 2009. november 12.) 
  3. Skipjack tuna, purse seine caught”, Blue Ocean Institute, 2009. november 11. (Hozzáférés ideje: 2009. november 12.) 

Források[szerkesztés]

  • Katsuwonus pelamis (Linnaeus, 1758) FishBase
  • Katsuwonus FishBase
  • Clover, Charles. 2004. The End of the Line: How overfishing is changing the world and what we eat. Ebury Press, London. ISBN 0-09-189780-7
  • Collette, B.B. and C.E. Nauen, 1983. FAO Species Catalogue. Vol. 2. Scombrids of the world. An annotated and illustrated catalogue of tunas, mackerels, bonitos and related species known to date. Rome: FAO. FAO Fish. Synop. 125(2):137 p.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben Skipjack tuna című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]