Ezüstös pampafű

Ezüstös pampafű
	A magas kalászvirágzatai
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Perjevirágúak (Poales);
Család:	Perjefélék (Poaceae);
Alcsalád:	Danthonioideae;
Nemzetség-; csoport:	Danthonieae;
Nemzetség:	Pampafű (Cortaderia); Stapf
Faj:	C. selloana;
Tudományos név
	Cortaderia selloana; (Schult. & Schult.f.) Asch. & Graebn.
Szinonimák
	Arundo dioeca Spreng. [Illegitimate]; Arundo kila Spreng. ex Steud. [Invalid]; Arundo selloana Schult. & Schult.f.; Cortaderia argentea (Nees) Stapf; Cortaderia dioica Speg. [Illegitimate]; Gynerium argenteum Nees; Gynerium dioicum Dallière [Invalid]; Gynerium purpureum Carrière; Moorea argentea (Nees) Lem.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ezüstös pampafű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstös pampafű témájú médiaállományokat és Ezüstös pampafű témájú kategóriát.

Az ezüstös pampafű (Cortaderia selloana) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.^[3]

Nemzetségének a típusfaja.

Neve[szerkesztés]

A növényt 1827-ben, Josef August Schultes és fia Julius Hermann Schultes írták le és nevezték meg. Ezt a füvet Friedrich Sellow, német botanikusról - aki sokat tevékenykedett Dél-Amerikában, főleg Brazíliában - nevezték el.

Előfordulása[szerkesztés]

Az ezüstös pampafű amint a neve is mondja, Dél-Amerika pampáiról származik. Manapság számos helyen tartják parkbeli és kertbéli dísznövényként.

Megjelenése[szerkesztés]

Ennek a 3 méter magasra is megnövő fűnek, sűrű kalászai vannak. A levelei hosszúak és karcsúak, általában 1-2 méter hosszúak és 1 centiméter szélesek; a szélük nagyon éles. A levelek színe kékeszöld, de ezüstös-szürke is lehet. A kalászvirágzata 20-40 centiméter magas és fehér, vagy piszkos sárga színű.

Életmódja[szerkesztés]

Az ezüstös pampafű sokféle talajon és éghajlati körülmények alatt képes nőni. Igen jól szaporodik; egy példány, élete során akár 1 millió magot képes teremni. Emiatt egyes betelepített helyeken, mint például Új-Zélandon és a Dél-afrikai Köztársaságban inváziós fajjá vált. Az égetés nemigen árt a növénynek, mivel a tűz nem éri a gyökereit.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Stapf, Otto 1897. Gardeners' Chronicle: a weekly illustrated journal of horticulture and allied subjects. ser. 3 22(570): 378, 396 in English
↑ Genus: Cortaderia Stapf. Germplasm Resources Information Network. United States Department of Agriculture, 2007. október 5. [2011. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 26.)
↑ BSBI List 2007 (xls). Botanical Society of Britain and Ireland. [2015. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 17.)

Források[szerkesztés]

Cortaderia selloana (Schult. & Schult.f.) Asch. & Graebn. The Plant List

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cortaderia selloana című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Pampas grass
Cortaderia selloana
Blueplanetbiomes.org
Út a Kerthez
Synopsis der Mitteleuropaischen Flora 2(1):325. 1900

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Stapf, Otto 1897. Gardeners' Chronicle: a weekly illustrated journal of horticulture and allied subjects. ser. 3 22(570): 378, 396 in English

[GRIN-2] Genus: Cortaderia Stapf. Germplasm Resources Information Network. United States Department of Agriculture, 2007. október 5. [2011. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 26.)

[BSBI07-3] BSBI List 2007 (xls). Botanical Society of Britain and Ireland. [2015. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 17.)

[1]

[2]

[3]