Coris formosa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Coris formosa
Nőstény példány
Nőstény példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Labroidei
Család: Ajakoshalfélék (Labridae)
Nem: Coris
Lacépède, 1801
Faj: C. formosa
Tudományos név
Coris formosa
(Bennett, 1830)
Szinonimák
  • Coris frerei Günther, 1867
  • Coris freri Günther, 1867
  • Coris halei Day, 1888
  • Labrus formosus Bennett, 1830
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Coris formosa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Coris formosa témájú kategóriát.

A Coris formosa a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az ajakoshalfélék (Labridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Rajzok egy kifejlett és...

A Coris formosa előfordulási területe az Indiai-óceán nyugati része és a Vörös-tenger déli része. A Dél-afrikai Köztársaságbeli KwaZulu-Natal tartománytól kezdve, egészen Srí Lankáig található meg.

Megjelenése[szerkesztés]

...egy fiatal példányról

Ez a legfeljebb 60 centiméter hosszú. A hátúszóján 9 tüske és 12 sugár, míg a farok alatti úszóján 3 tüske és 12 sugár van. A kifejlett hím színezete a vöröstől a levendula színűig változik. Farokúszójuk végén vékony, fekete sáv van. Testét sok kékeszöld petty díszíti. Testének elülső része világos narancssárga vagy vörös. A fiatal a felnőttől eltérően egészen más színezetű. Teste narancssárga, feje és testének alsó része sötétbarna; három nagy függőleges, feketével szegélyezett fehér folttal.

Életmódja[szerkesztés]

A Coris formosa trópusi, tengeri hal, amely a 2-50 méteres mélységekben levő korallzátonyokon él. A 24-27 Celsius-fokos hőmérsékletet kedveli. A felnőtt a tengerifű vagy a korallok között él; általában magányosan. Az ivadék az árapálytérség pocsolyáiba menekül. Főleg a kemény héjú állatokkal táplálkozik, mint például rákokkal, házas puhatestűekkel és tengerisünökkel.

Felhasználása[szerkesztés]

Ennek a halnak csak kisebb mértékű halászata van. Főleg a városi akváriumok számára halásszák.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]