Constantin Carathéodory

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Constantin Carathéodory
Caratheodory Constantin Greek.JPG
Életrajzi adatok
Született1873. szeptember 13.
Flag of Germany (1867–1918).svg Német Birodalom, Berlin
Elhunyt1950. február 2. (76 évesen)
Flag of Germany.svg Nyugat-Németország, München
Sírhely müncheni Waldfriedhof
Ismeretes mint
Nemzetiség görög
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Humboldt Egyetem
Georg-August Egyetem Göttingen
Pályafutása
Szakterület matematika
Tudományos fokozat egyetemi tanár
Szakmai kitüntetések
Constantin Caratheodori museum

Hatással voltak rá Hermann Minkowski

Constantin Carathéodory aláírása
Constantin Carathéodory aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Constantin Carathéodory témájú médiaállományokat.

Constantin Carathéodory (görögül: Κωνσταντίνος Καραθεοδωρή; Berlin, 1873. szeptember 13.München, 1950. február 2.) görög matematikus, aki tudományos tevékenységének nagy részét Németországban végezte. Nagyban hozzájárult a valós analízis, a variációszámítás, valamint a mértékelmélet fejlődéséhez. Jelentős eredményeket ért el a konform reprezentációk terén is, ezenkívül a termodinamika axiomatikus megalapozásában is nagy szerepe volt.

Élete[szerkesztés]

Görög szülők gyermekeként született Berlinben, majd Belgiumban nőtt fel, édesapja az Oszmán Birodalom nagyköveteként dolgozott Belgiumban, Szentpétervárott és Berlinben. Már gyermekként jól beszélt görögül és franciául, majd a Belgiumban töltött idő alatt a német nyelvet is teljesen elsajátította. Később angolul, olaszul és törökül is megtanult.

Matematikai tehetsége már a középiskola alatt megmutatkozott, azonban először katonai mérnöknek tanult, így került Egyiptomba, ahol 1900-ig az aszjúti-gát építésén dolgozott. Amikor a munkálatok szüneteltek (esetleges áradások miatt), akkor a magával vitt könyveket, Jordan és más matematikusok műveit tanulmányozta.

Munkássága[szerkesztés]

Constantin Carathéodory (balra) Fejér Lipóttal.

Matematikai tanulmányait a Humboldt Egyetemen kezdte, majd a Göttingeni Egyetemen fejezte be, később itt doktorált és habilitált. 1913 és 1919 között a Göttingeni Egyetem professzora, ahol Felix Klein utódja volt. 1919-ben a Porosz Tudományos Akadémia tagjává választották. 1920-tól 1924-ig Görögországban oktatott, ahol megalapította a Szmirnai Jón Egyetemet, amely azonban a város leégése miatt sosem fogadhatott diákokat. 1924-ben Németországba visszatérve a müncheni egyetem professzora volt, itt dolgozott 1938-as nyugdíjba vonulásáig. Ezután haláláig a Bajor Tudományos Akadémiának dolgozott.

Németországban jó viszonyt ápolt Minkowskival, Hilberttel, Kleinnal, Einsteinnel, Schwarzcal, valamint Fejér Lipóttal.

A valós analízisben közönséges differenciálegyenletek bizonyos feltételek mellett való megoldhatóságát bizonyította, a mértékelméletben pedig megalkotta a Carathéodory-féle kiterjesztési tételt, amely a modern mértékelmélet alapjának tekinthető. Később elméletét Boole-halmazokra is kiterjesztette. Nevéhez fűződik a máig megoldatlan Carathéodory-sejtés, miszerint minden zárt konvex felületnek van két umbilikus pontja. Ezeken kívül a termodinamika, variációszámítás és komplex analízis terén elért eredményei is jelentősek.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Constantin Carathéodory című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • The New Encyclopædia Britannica, 15, 2 (angol nyelven), USA: The University of Chicago, Encyclopædia Britannica, Inc., 842. o. (1992). ISBN 0-85229-553-7 
  • J. J. O’Connor; E. F. Robertson: Constantin Carathéodory (angol nyelven) (html). Biographies (mathshistory.st-andrews.ac.uk/Biographies). School of Mathematics and Statistics, University of St Andrews, Scotland. (Hozzáférés: 2020. március 31.)

További információk[szerkesztés]