Ugrás a tartalomhoz

Civil társadalom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A civil társadalom személyek önszerveződő, önkéntes, közjó érdekében végzett tevékenységeinek összessége. A polgári kezdeményezések a társadalmi-kulturális élet fontos elemei, szerepvállalásuk révén nagyban hozzájárulnak a társadalmi problémák azonosításához, eredményes rendezéséhez és közösségi szükségletek kielégítéséhez.[1]

A civil társadalom a felmerülő helyzetekre spontán vagy újszerűen reagál, ezáltal elkülöníthető a családi, állami és a piaci struktúráktól. Az ismétlődő tevékenységek intézményesülése során civil szervezetek jönnek létre.

A fogalom kialakulása

[szerkesztés]

A „civil társadalom” kifejezésnek közvetlen megfelelője van a latinban (societas civilis) és közeli megfelelője az ógörögben (politike koinona). A rómaiak és a görögök számára ez valamiféle „politikai társadalmat” jelentett, ahol az aktív állampolgárok alakítják az intézményrendszert és a politikát.

Thomas Hobbes, a civil társadalom egyik legkorábbi szerzője szerint a természeti állam „minden ember háborúja minden ember ellen”, ezzel szembeállítja a civil társadalmat, melynek legnagyobb előnye a fizikai biztonság.

John Locke is megállapította, hogy a természeti államban gyakoribb a háború, mint a civil társadalomban, amit a törvénykezés hiányára vezetett vissza. Részben az ő műveinek hatására a 18. századi skót felvilágosodás gondolkodói hangsúlyozták először, hogy az új társadalmi rendnek az individualizmusra és a jogokra épülő társadalom az alapja.

A fogalmat gyakran Adam Fergusontól eredeztetik, aki a civil társadalom egyik legátfogóbb elemzését készítette el.[2] Ő a feudalizmusból a kapitalizmusba váltó társadalomban a „kereskedelmi állam” fejlődésének útját az egyén szabadságának megerősödésében látta. Számára azonban a választóvonal még mindig a civil társadalom, illetve a despotizmus, a „vad” természeti élet között volt.

Míg Ferguson nem húzott határoló vonalat az állam és a társadalom közé, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, aki sokat értekezett a civil társadalomról, már megtette ezt.[3] A fogalom további fejlődése szempontjából az a felvetése lényeges volt, hogy a civil társadalom független az államtól, egyúttal szimbiózisban él vele. A fogalom értelmezése, csakúgy, mint Hegel követői, a politikai bal- és jobboldal között kettéhasadt. A baloldalon Karl Marx burzsoá társadalomról alkotott elméletének alapjait képezte, ahol a civil társadalom megegyezett a polgári társadalommal és a fogalom leszűkült a gazdasági életre, melyben mindenki a saját önző érdekeit hajszolja és elidegenedik saját emberi lehetőségeitől és környezetétől. A jobboldalon az alapgondolat a társadalom összes nem állami vonatkozását megtartotta a szigorú gazdasági megfontolásokat kiterjesztve a kultúrára, a politikára és a társadalomra.

Civil társadalom és demokrácia

[szerkesztés]

A civil társadalom és a demokrácia közötti kapcsolatok irodalmát Alexis de Tocqueville korai írásai alapozták. Szerinte az egyéni szabadságjogok biztosítékai az úgynevezett „demokratikus eszközök”: a helyi önkormányzat, a szétválasztott egyház és állam, a szabad sajtó, a közvetett választások, a független igazságszolgáltatás és a „szövetségesi élet”. Arra a következtetésre jutott, hogy az aktív szövetség a szabadság és az egyenlőség előfeltétele.

Gondolatait a 20. században többen is jelentősen továbbfejlesztették, amellett érvelve, hogy a demokráciában a civil társadalom szerepe létfontosságú.

Globális civil társadalom

[szerkesztés]
Az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács létrehozása

A globális civil társadalom fogalma újdonságánál fogva sokat vitatott. A deskriptív definíció szerint a globális civil társadalom a család, az állam és a piac közötti elképzelések, értékek, intézmények, szervezetek, hálózatok és egyének színtere, amely a nemzeti társadalmak, politikai rendszerek és gazdaságok határain túl működik.

A globális civil társadalom fogalmát ugyanakkor kritikusok és aktivisták napjainkban mind többet használják hivatkozási forrásul a globalizációval szemben ellenálló és a helyi közösségi élet megvédésére irányuló tevékenységekre.

Mások a globalizációt úgy látják, mint egy olyan társadalmi jelenséget, ami klasszikus liberális értékeket képvisel és ami elkerülhetetlenül nagyobb civil társadalmat eredményez. Ennélfogva a civil társadalom különböző meghatározásai magában foglalhatják azokat a vállalatokat és intézményeket is, amelyek támogatják a globalizációt, vagy teljesen függetlenek tőle.

Civilszervezetek

[szerkesztés]

Rokon értelmű fogalmak:

Példák civilszervezetekre:

A civil társadalom néhány fontos iskolája

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Adam Ferguson: An Essay on the History of Civil Society, 1767. Szerk. Fania Oz-Salzberger. Cambridge, Cambridge University Press, 1995
  • Georg Wilhelm Friedrich Hegel: A jogfilozófiai alapvonalai, 1820. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979
  • Thomas Hobbes: Leviatán (Leviathan), 1650. Ford. Vámosi Pál. Budapest, Kossuth, 1999
  • Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia (Democracy in America), 1835. Ford. Ádám Péter. Budapest, Európa, 1993

További információk

[szerkesztés]