Cillei Anna nádorné
| Cillei Anna | |
| Garai Miklósné | |
| Magyar Királyság nádornéja | |
| Cillei Anna | |
| Uralkodási ideje | |
| 1405. augusztus – 1433. december | |
| Elődje | Bebekné Klára |
| Utódja | Pálóczyné Ágota |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Cillei család |
| Született | 1384 körül |
| Elhunyt | 1439. január 21. után/1439. szeptember 5. és 1440. január 9. között (55 évesen) |
| Édesapja | II. Hermann horvát-szlavón bán és cillei gróf (1360 körül–1435) |
| Édesanyja | Anna schaunbergi grófnő (1358 körül–1396 körül) |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | Garai Miklós nádor és horvát-szlavón bán (1366 körül–1433) |
| Gyermekei | 1. Dorottya (–1443 után) 2. Borbála (Erzsébet) 3. László (1410 körül–1459) 4. János (–1432 előtt) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cillei Anna (1384 körül – 1439. január 21. után[1]/1439. szeptember 5. és 1440. január 9. között[2]), horvátul és szlovénül: Ana Celjska, Garai Miklós nádor és horvát-szlavón bán második felesége, Cillei Borbála magyar királyné nővére, Zsigmond király sógornője. Cillei Anna lengyel királyné unokatestvére.
Élete[szerkesztés]
Cillei Hermann horvát-szlavón bán és Schaunbergi Anna grófnő lánya. Zsigmond király 1401-es siklósi fogsága idején Garai Miklós, akire a király őrizete volt bízva, létrehozta a Siklósi Ligát a királlyal és Cillei Hermann-nal, a Zsigmondhoz hű délvidéki főúrral, melynek értelmében Zsigmond és Garai Cillei egy-egy lányát veszik majd feleségül a megegyezés értelmében. Zsigmond király Cillei Hermann legkisebb lányát, Borbálát jegyezte el, míg Garai Miklós Borbála grófnő nővérét, Annát.[3] A házasság Anna és Garai Miklós között 1405 augusztusában jött létre. Cillei Annával való házassága a király sógorává, és Magyarország egyik legbefolyásosabb politikusává tette Garai Miklóst. Cillei Anna a jog és a protokoll szerint az ország második asszonya lett a húga, a királyné után. Az unokahúga, Luxemburgi Erzsébet születése után pedig rangban a harmadik helyre csúszott vissza. A férje, Garai Miklós halála után viszont rangban ugyan még hátrébb szorult, ráadásul Albert király lányai is megelőzték a sorban, de így is befolyásos asszony maradt mint az új királyné, Luxemburgi Erzsébet nagynénje, ellentétben húgával, Cillei Borbálával, aki a férje halála (1437) után elvesztette befolyását és teljes magyarországi vagyonát, pozícióját.
Férje halála után, 1433 decemberétől Cillei Anna őrizetében volt a Szent Korona, ezért Zsigmond király 1434. január 17-én Bázelből azt az utasítást adta, hogy Anna és fia adják át a koronát az esztergomi érseknek.[4]
Zsigmond halála után annak veje, az ő unokahúgának a férje, az új magyar király, Albert 1438. június 23-án megerősítette számára a Mikolai-féle birtokok fele részét.[1]
Pontos halálozási évét nem ismerjük, de 1439. január 21-én még élt,[1] és valószínűleg csak 1439. szeptember 5. és 1440. január 9. között halhatott meg.[2]
Anna két fiút és két lányt szült a férjének, akinek már voltak gyermekei, fia is, az első házasságából. Dorottya, Borbála, László, a későbbi nádor, és a fiatalon meghalt János voltak a közös gyermekeik.[5] László 1431–1447 közötti időkben macsói bán, 1447-től nádor, és V. László legfontosabb magyarországi helytartója lett.
Gyermekei[szerkesztés]
- Férjétől, Garai Miklós (1466 körül–1433) nádortól és horvát-szlavón bántól, 4 gyermek:
- Dorottya (–1443 után), ragadványneve: Nagyfenekű és Anyadwaloga település névihletője, 1. férje Kanizsai László (–1434) soproni főispán, Kanizsai János esztergomi érsek unokaöccse, 4 gyermek, 2. férje Rozgonyi Rajnald (–1472) tárnokmester, 4 gyermek az 1. házasságából, többek között:
- (1. házasságából): Kanizsai László (–1477/78) erdélyi vajda
- Borbála (Erzsébet), férje Kórógyi János (–1456) országbíró, gyermekei nem születtek
- László (1410 körül – 1459. április 19. előtt), Magyarország nádora (1447–1458), macsói bán (1432–1440), felesége Piast Alexandra (1412–1463), I. Bolko tescheni herceg lánya, 5 gyermek, többek között:
- Garai Anna (1440 körül – 1460 után), Hunyadi Mátyás jegyese, 1. férje Héderváry Imre (–1478/81) macsói bán, mosoni főispán, gyermekei nem születtek, 2. férje Újlaki Miklós (1410 körül–1477) bosnyák király, macsói bán, erdélyi vajda
- János (–1432 előtt)
- Dorottya (–1443 után), ragadványneve: Nagyfenekű és Anyadwaloga település névihletője, 1. férje Kanizsai László (–1434) soproni főispán, Kanizsai János esztergomi érsek unokaöccse, 4 gyermek, 2. férje Rozgonyi Rajnald (–1472) tárnokmester, 4 gyermek az 1. házasságából, többek között:
Ősei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Lásd Wertner (1897: 924).
- ↑ a b Lásd Árvai (2013: 107).
- ↑ Valószínűleg csak az életkoruk döntött a két lány szerencséjében, hiszen a kisebb, 9 éves Borbálát még remélhették, hogy időben és alaposan felkészíthetik királynéi szerepére, míg az idősebb Anna addigra már kinőtt az "iskolapadból".
- ↑ Lásd Wertner (1897: 923).
- ↑ János 1424. július 25-én még előfordult, de az 1432-es családi osztozkodásban már nem szerepelt a neve. Lásd Wertner (1897: 927).
Források[szerkesztés]
- Árvai Tünde: A házasságok szerepe a Garaiak hatalmi törekvéseiben, In: Fedeles Tamás – Font Márta – Kiss Gergely (szerk.): KOR – SZAK – HATÁR. A Kárpát-medenceés a szomszédos birodalmak (900–1800). a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Közép- és Koraújkori programjának I. konferenciája, Pécs, 103–118, 2013. ISBN 978-963-642-518-0 URL: Lásd Külső hivatkozások
- Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története III. kötet, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1895. URL: Lásd Külső hivatkozások
- Wertner Mór: A Garaiak, Századok 31, 902–938, 1897.
További információk[szerkesztés]
- Hóman–Szekfű: Magyar történet/A Cillei–Garai-liga – 2014. június 9.
- Euweb/Cilli Genealogy – 2014. június 9.
- Foundation for Medieval Genealogy/Croatia/Celje – 2014. június 9.
- Szilágyi: A magyar nemzet története (MEK) – 2014. június 9.
- Árvai Tünde: A házasságok szerepe a Garaiak hatalmi törekvéseiben – 2014. június 9.
| Előző Bebekné Klára |
Magyarország nádornéja  1405 – 1433 |
Következő Pálóczyné Ágota |