Charlie Watts
Charlie Watts | |
Charlie Watts 2008-ban | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Charles Robert Watts |
Született | 1941. június 2. London |
Elhunyt | 2021. augusztus 24. (80 évesen)[1][2][3] London[4][5] |
Sírhely | Devon |
Házastársa | Shirley Watts (1964. október – 2021. augusztus 24., halál) |
Gyermekei | Seraphina Watts |
Iskolái | Kingsbury High School |
Pályafutás | |
Műfajok | Rock, blues, blues-rock, rhythm and blues, rock and roll, pszichedelikus rock, jazz |
Aktív évek | 1959–2021 |
Együttes | The Rolling Stones Blues Incorporated Rocket 88 The Charlie Watts Tentet |
Hangszer | dobok, ütőhangszerek |
Tevékenység | zenész, zeneszerző, producer |
Kiadók | Decca, Rolling Stones, Virgin |
IPI-névazonosító |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Charlie Watts témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Charles Robert „Charlie” Watts (London, 1941. június 2. – London, 2021. augusztus 24.) angol zenész, aki a The Rolling Stones dobosaként vált világszerte ismertté. Watts közismert volt elegáns megjelenéséről.
Dzsessz-dobolni tanult, majd 1961-ben csatlakozott Alexis Korner csapatához, a Blues Incorporatedhez. Eközben grafikusként dolgozott egy reklámcégnek, és Ode to a High Flying Bird címmel képregényt rajzolt Charlie „Bird” Parker tiszteletére. 1963 januárjában lett a Rolling Stones dobosa, és a zenekar tagja volt haláláig. Az 1970-es évek végén beszállt Ian Stewart boogie-woogie csapatába, a Rocket 88-be; az 1980-as években pedig egy big banddel turnézott, majd önálló nagylemezeket adott ki.
1989-ben a Rolling Stones tagjaként beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be. A Modern Drummer magazin 2006 júliusi számában Watts-ot beszavazták a Modern Drummer Hall of Fame-be olyan dobosokkal együtt, mint Ringo Starr, Keith Moon, Steve Gadd, Buddy Rich, és más neves ütősök.
2004 júniusában torokrákot diagnosztizáltak nála, de a kezelések hatására felgyógyult daganatos betegségből.
2021. augusztus 24-én pár héttel szívműtétje után egy londoni kórházban hunyt el.[6][7][8]
Diszkográfia
[szerkesztés]Szólóban
[szerkesztés]- Charlie Watts Orchestra – Live at Fulham Town Hall (1987)
- Charlie Watts Quintet – From One Charlie (1991)
- Charlie Watts Quintet – Tribute to Charlie Parker with Strings (1992)
- Charlie Watts – Warm & Tender (1993)
- Charlie Watts – Long Ago & Far Away (1996)
- Charlie Watts/Jim Keltner Project (2000)
- Charlie Watts – Watts at Scott's (2004)
- ABC&D of Boogie Woogie – The Magic of Boogie Woogie (2010)
The Rolling Stones
[szerkesztés]Közreműködőként
[szerkesztés]- The London Howlin' Wolf Sessions (1971)
- Jamming with Edward! (1972)
- Vol pour Sidney (1991)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rolling Stones drummer Charlie Watts dies at age 80. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
- ↑ Rolling Stones drummer Charlie Watts dies at 80 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
- ↑ Drummer Charlie Watts, Rolling Stones backbone, dies at 80. (Hozzáférés: 2021. augusztus 26.)
- ↑ https://www.lanacion.com.ar/espectaculos/musica/murio-charlie-watts-el-baterista-de-los-rolling-stones-nid24082021/
- ↑ Drummer Charlie Watts, Rolling Stones backbone, dies at 80. (Hozzáférés: 2021. augusztus 25.)
- ↑ Benedek, Ágoston Zoltán, Víg György, F. Tóth: Meghalt Charlie Watts (magyar nyelven). index.hu, 2021. augusztus 24. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
- ↑ News, A. B. C.: Drummer Charlie Watts, Rolling Stones backbone, dies at 80 (angol nyelven). ABC News. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
- ↑ „Charlie Watts: Rolling Stones drummer dies at 80”, BBC News, 2021. augusztus 24. (Hozzáférés: 2022. május 14.) (brit angol nyelvű)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Charlie Watts című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Charlie Watts az AllMusic oldalán
- Ian McPherson: Portrait of Charlie
- The Rolling Stones 50. Mick Jagger, Keith Richards, Charlie Watts, Ronnie Wood; ford. Bálint Bianka; Showtime, Bp., 2012