Let It Bleed

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
The Rolling Stones
Let It Bleed
nagylemez
Megjelent 1969. december 5.
Felvételek Olympic Studios, London
1968. november 1617.
1969. február 10.november 2.
Stílus rock
Nyelv angol
Hossz 42:21
Kiadó Decca Records/ABKCO Records (UK)
ABKCO Records (US)
Producer Jimmy Miller
Kritikák
The Rolling Stones-kronológia
Through the Past, Darkly (Big Hits Vol. 2)
(1969)
Let It Bleed
(1969)
‘Get Yer Ya-Ya’s Out!’ The Rolling Stones in Concert
(1970)

1969. december 5-én jelent meg a The Rolling Stones Let It Bleed című albuma. Itt mutatkozott be a zenekar új gitárosa, Mick Taylor. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.

Történet[szerkesztés]

Bár a "You Can't Always Get What You Want" felvételét már 1968 novemberében (a Beggars Banquet megjelenée előtt) elkezdték, a Let It Bleed munkálatainak fő időszaka 1969 februárjában kezdődött, és egészen novemberig húzódott. Brian Jones csak a "Midnight Rambler" és a "You Got the Silver" című dalokban játszik. Az új gitáros, Mick Taylor a "Country Honk" és a "Live with Me" című dalokban működött közre. A "You Got the Silver" a Stones első dala, amit teljes egészében Keith Richards énekel.

1968-ban Richards megismerkedett Gram Parsonsszel, aki egy dél-afrikai turné előtt hagyta ott a The Byrdst. Parsons komoly hatást gyakorolt Richards zenei ízlésére, bevezette a country rejtelmeibe; ennek eredményeképp a Rolling Stones felvett egy igazi honky-tonk stílusú dalt "Country Honk" címmel – ennek rockosított változata a "Honky Tonk Women". A "Country Honk"-ban játszott Byron Berline hegedűs is, aki gyakran dolgozott Parsonsszel. Parsons többször kérte, hogy jelöljék szerzőségét, de Jagger és Richards azt állította, hogy a dal hangszerelését még Brazíliában eltöltött vakációjuk idején dolgozták ki. Parsons épp akkoriban mutatta meg a zenekarnak régi countrylemezeit, így neki is lehetett szerepe abban, hogy a Stones átmenetileg más vizekre evezett; 1976-os Sleepless Nights című válogatásalbumán megtalálható a dal feldolgozása módosított szöveggel és hangszereléssel.

Az album felvételei különösen nehéz időszakban zajlottak, Jones és a zenekar között patthelyzet alakult ki. A Stones sokak szerint olyan hatásos képet alkotott az 1960-as évek árnyoldaláról, amilyet csak kevesen tudtak. Amellett, hogy még ma is ez az egyik legnépszerűbb albumuk, a Let It Bleed a második aközül a négy album közül, melyek a zenekar művészi csúcspontját jelentik. A másik három az 1968-as Beggars Banquet, az 1971-es Sticky Fingers és az 1972-es Exile on Main Street.

Az albumot a kritikusok kedvezően fogadták, a brit listákon 1., az USA-ban a 3. helyet érte el, itt dupla platinalemez lett.

1998-ban a Q magazin olvasói a Let It Bleed-et minden idők 69. legjobb albumának választották, míg 2000-ben a magazin Minden idők 100 legjobb brit albuma listáján a 28. helyet érte el. 2003-ban a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albumának listáján a 32. helyre sorolták. Ugyanebben az évben a VH1 zenecsatorna közvéleménykutatásán a 24. helyre került.

Az album dalai[szerkesztés]

Minden dalt Mick Jagger és Keith Richards írt, kivéve, ahol jelölve van.

  1. "Gimme Shelter" – 4:31
    • Mick Jagger – ének, szájharmonika, vokál
    • Merry Clayton – ének, vokál
    • Keith Richards – gitár, vokál
    • Bill Wyman – basszusgitár
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Nicky Hopkins – zongora
    • Jimmy Miller – ütőhangszerek
  2. "Love in Vain" (Robert Johnson) – 4:19
    • Mick Jagger – ének
    • Keith Richards – akusztikus gitár, elektromos slide gitár
    • Bill Wyman – basszusgitár
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Ry Cooder – mandolin
  3. "Country Honk" – 3:07
    • Mick Jagger – ének
    • Keith Richards – akusztikus gitár, vokál
    • Mick Taylor – slide gitár
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Byron Berline – hegedű
    • Nanette Newman – vokál
  4. "Live with Me" – 3:33
    • Mick Jagger – ének
    • Keith Richards – gitár, basszusgitár, vokál
    • Mick Taylor – gitár
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Nicky Hopkins – zongora
    • Leon Russell – zongora
    • Bobby Keys – szaxofon
  5. "Let It Bleed" – 5:28
    • Mick Jagger – ének
    • Keith Richards – akusztikus gitár, slide gitár
    • Bill Wyman – basszusgitár, autoharp
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Ian Stewart – zongora
  6. "Midnight Rambler" – 6:53
    • Mick Jagger – ének, szájharmonika
    • Keith Richards – gitár
    • Brian Jones – ütőhangszerek
    • Bill Wyman – basszusgitár
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
  7. "You Got the Silver" – 2:50
    • Keith Richards – ének, akusztikus gitár, slide gitár
    • Brian Jones – autoharp
    • Bill Wyman – basszusgitár
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Nicky Hopkins – zongora, orgona
  8. "Monkey Man" – 4:11
    • Mick Jagger – ének
    • Keith Richards – gitár, vokál
    • Bill Wyman – basszusgitár, vibrafon
    • Charlie Watts – dob, ütőhangszerek
    • Nicky Hopkins – zongora
    • Jimmy Miller – csörgődob
  9. "You Can't Always Get What You Want" – 7:29
    • Mick Jagger – ének
    • Keith Richards – gitár
    • Bill Wyman – basszusgitár
    • Jimmy Miller – dob, ütőhangszerek
    • Rocky Dijon – maracas, konga
    • Al Kooper – zongora, orgona, kürt
    • Madeline Bell – vokál
    • Nanette Newman – vokál
    • Doris Troy – vokál
    • London Bach Choir – kórus

Közreműködők[szerkesztés]

Produkció
  • Glyn Johns – hangmérnök
  • Gus Skinas – hangmérnök
  • Bruce Botnick – hangmérnök
  • Jesper Hansen – hangmérnök
  • Jimmy Miller – producer
Minden idők 500 legjobb albumaRolling Stone magazin
Előző album:
Bob Dylan
Bringing It All Back Home
(31. helyezett)
The Rolling Stones
Let It Bleed
(32. helyezett)
Következő album:
Ramones
Ramones
(33. helyezett)