Charles van der Stappen
| Charles van der Stappen | |
 | |
| Született | Saint-Josse-ten-Noode |
| Elhunyt | 1910. október 21. (66 évesen)[1][2][3][4][5] Nagy-Brüsszel |
| Állampolgársága | belga[7] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Académie royale des Beaux-Arts |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Charles van der Stappen témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Charles van der Stappen (Saint-Josse-ten-Noode, Brüsszel mellett, 1843. december 19. – Brüsszel, 1910. október 21.) a 19. századi belga szobrászat legjelentősebb mestere Meunier mellett.
Életpályája[szerkesztés]
A brüsszeli művészeti akadémián Jean-François Portaels festő tanítványa volt, majd Párizsban Rude, Mercié, Carpeaux szobrainak tanulmányozása jelentette számára a további képzést. Brüsszelben 1883-tól tanára, 1898-tól igazgatója a brüsszeli művészeti akadémiának. Kivált pályakezdésének első évtizedében gyakran látogatott el Párizsba, Firenzébe és Rómába. Ihletője volt a görög művészet, az itáliai reneszánsz. Az akadémián igen kiváló tanítványai voltak, köztük a festő és szobrász Rik Wouters.
Belgiumban a 19. században Charles van der Stappen sokat tett a belga szobrászat fellendítésért. Constantin Meunier mellett a legjelentékenyebb belga szobrász.
Munkássága[szerkesztés]
Korai munkája: A faun toiletteje aranyérmet nyert Brüsszelben. Fő munkáinak egyike A művészet tanítása bronzcsoport, amely a brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeum bejáratánál nyert elhelyezést. Szent Mihály a sárkánnyal c. szobrával a brüsszeli városháza lépcsőházát díszítették.
Aktszobrait finom ruganyosság jellemzi, Ifjú karddal (1876, brüsszeli múzeumban), Keresztelő Szent János (antwerpeni múzeum), Duzzadó hullám c. női akt (brüsszeli múzeumban).
A városépítők című köztéri alkotása két hatalmas munkásalakot ábrázol, e szobrot 1897-ben Budapesten állami nagy aranyéremmel jutalmazták.[8] Brüsszelben egy nagy parkban, a Parc du Cinquantenaire-ban nyert elhelyezést. Van der Stappen e szobra Meunier hatását mutatja, aki előszeretettel ábrázolt robusztus munkásalakokat.
Kitűnő arckép- és mellszobrokat (Portaels mellszobra) készített, s híressé vált A titokzatos Szfinx című 1897-es márványszobra. Ez a szobor már nem a hagyományos historizáló stílust mutatja, titokzatosságot és játékosságot szimbolizál, mintegy előre mutat a szecesszió felé.
A szobrok mellett iparművészeti alkotásokat is készített, asztali díszeket allegorikus szobrokkal például a brüsszeli városháza enteriőrjeihez, stb. Dekoratív munkákat készített aranyból, elefántcsontból. Ékszereket is tervezett. Igen érdekelte a fényképezés, vett is kamerát, számos művész kortársával ellentétben a fényképezést nagyon fontosnak tartotta a művészet fejlődése szempontjából.
Magyar vonatkozás[szerkesztés]
A már említett 1897-es állami nagy aranyéremmel való jutalmazás mellett a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi Van der Stappen Az aggodalom és A zsarnok rögeszme című formailag és tartalmilag is jellegzetes allegorikus alkotásait.
Szobraiból[szerkesztés]
-
A művészet tanítása -
Városépítők -
A szfinx misztériuma márványból -
A szfinx bronzból
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Charles Van der Stappen (holland nyelven)
- ↑ a b Mapping the Practice and Profession of Sculpture in Britain and Ireland 1851–1951. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b Van der Stappen, Charles, Charles Van der Stappen
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ SZMRECSÁNYI MIKLÓS: VISSZAPILLANTÁS AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT 50 ÉVES MÚLTJÁRA, Művészet, 10. évf. 1911/3. sz. 97-158. p.
Források[szerkesztés]
- Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Charles van der Stappen szócikkét lásd 472. p.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
