A Chauchy-integrálképlet a komplex analízis egyik alapvető kijelentése. Leggyengébb alakjában azt mondja ki, hogy egy holomorf függvény értékeit egy körlapon meghatározzák a kör kerületén felvett értékei. Egyik erős általánosítása a reziduumtétel. A tételnek több változata van.
Minden holomorf függvényre teljesül: egy körlap középpontjában felvett értéke a peremen felvett értékek középértéke:
.
Minden holomorf függvény minden pontban tetszőlegesen sokszor komplex differenciálható, és minden deriváltja holomorf. Az integrálképlettel ez azt jelenti, hogy és esetén:
A holomorf függvények hatványsorba fejthetők, a sorfejtés minden komplex számra érvényes.
Az függvényre alkalmazott integrálképlettel azonnal következik, hogy az együtthatók pontosan a Taylor-sor együtthatói. Ha für , akkor az együtthatók becsülhetők, mint:
A magasabb dimenziós analízisben használják a körlapok direkt szorzatát is, aminek neve az angol alapján polilemeznek, a német alapján policilindernek vagy polihengernek magyarítható.
Pontosabban, ha nyílt körlap, akkor a középpontú policilinder, aminek multirádiusza , megadható, mint
A Cauchy-integrálképlet általánosítható magasabb dimenzióra. Legyenek körlapok a komplex síkon, pedig a direkt szorzatuk. Legyen továbbá az függvény holomorf, és komplex pont! Ekkor az integrálképlet alakja:
A holomorf függvények deriváltjaira magasabb dimenzióban is teljesül, hogy
Ennek bizonyítása nem végezhető el az egydimenziós esethez hasonlóan, mivel a Chauchy-integráltétel nem teljesül; viszont teljes indukció használható, amihez az egydimenziós eset szolgál kiindulópontként. A képlet multiindexekkel írható, mint
A komplex analízisben egy lánc folytonos görbék egész együtthatós lineáris kombinációja, ahol a negatív előjel az irányítás megfordítását jelenti. Egy ciklus olyan lánc, amiben minden komplex szám ugyanannyiszor vég- mint kezdőpont; azaz zárt görbék alkotta lánc.
Legyen tartomány, holomorf , és nullholomorf ciklus -ben. Ekkor minden esetén, ami nem pontja a ciklusnak, teljesül, hogy:
↑Lars Hörmander: An Introduction to Complex Analysis in Several Variables. North-Holland Pub. Co. u. a., Amsterdam u. a. 1973, ISBN0-444-10523-9, S. 25–27.
Steven G Krantz: Function Theory of Several Complex Variables, American Mathematical Society, 2002, ISBN0-8218-2724-3
Walter Rudin: Function theory in polydiscs, Benjamin, New York 1969
Kurt Endl, Wolfgang Luh: Analysis. Band 3: Funktionentheorie, Differentialgleichungen. 6. überarbeitete Auflage. Aula-Verlag, Wiesbaden 1987, ISBN3-89104-456-9, S. 153, Satz 4.9.1.
Wolfgang Fischer, Ingo Lieb: Funktionentheorie. 7. verbesserte Auflage. Vieweg, Braunschweig u. a. 1994, ISBN3-528-67247-1, S. 60, Kapitel 3, Satz 2.2 (Vieweg-Studium. Aufbaukurs Mathematik 47).
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cauchysche Integralformel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Polyzylinder című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.