Carl von Ossietzky
| Carl von Ossietzky | |
 | |
| Carl von Ossietzky arcképe 1915-ből | |
| Született | 1889. október 3. Hamburg,  Német Birodalom |
| Elhunyt | 1938. május 4. (48 évesen) Berlin,  Harmadik Birodalom |
| Álneve |
|
| Állampolgársága | német |
| Nemzetisége | német |
| Házastársa | Maud von Ossietzky |
| Gyermekei | Rosalinde von Ossietzky-Palm |
| Szülei | Rosalie von Ossietzky Carl Ignatius von Ossietzky |
| Foglalkozása | újságíró |
| Kitüntetései | Nobel-békedíj |
| Halál oka | gümőkór |
| Sírhelye | Cemetery Pankow IV[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Carl von Ossietzky témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Carl von Ossietzky (Hamburg, 1889. október 3. – Berlin, 1938. május 4.) Nobel-békedíjas német pacifista újságíró, lapszerkesztő.
Élete[szerkesztés]
Ifjúkora[szerkesztés]
Apja korai halála után szerény körülmények között nőtt fel. Előbb egy katolikus nagynéninél, majd édesanyja újbóli férjhezmenetele után az ő új evangélikus családjában nevelkedett. 1904-ig egy hamburgi középiskolába járt, utána egy magániskolába. 1907-től a hamburgi törvényszéken írnokoskodott. Első cikke 1911-ben jelent meg a Das freie Volk című újságban. A Hohenzollern birodalom utolsó éveinek militarizmusa vezette el a pacifizmus eszméihez. 1912-ben belépett a Deutschen Friedensgesellschaft-ba (Német Béketársaság). 1914-ben felmondott a törvényszéken, és szűkkörű előadásokat tartott a Béketársaságban, amelyeket a felesége szervezett. 1914-ben az erfurti katonai bíróság kritizálása miatt pénzbüntetéssel sújtották. 1916-tól a nyugati fronton teljesített katonai szolgálatot, ahonnan 1918 elején egy belgiumi hadikórházban bocsátották el.
Pályafutása[szerkesztés]
1919-től Hamburgban szabadúszó újságíróként dolgozott; itt jelent meg első önálló kiadványa, a Der Anmarsch der neuen Reformation. 1919-ben belépett az FZAS (reform szabadkőművesek) hamburgi páholyába. 1920-ig a Béketársaság titkáraként tevékenykedett Berlinben. Ugyanebben az időben alapító tagja lett a későbbi Nie-wieder-Krieg! (Soha többé háborút!) mozgalomnak. 1920 végétől kezdve rendszeres munkatársa lett a Berliner Volks-Zeitungnak, ahol már 1919-től kezdve publikált. Az ezt következő időszakban berlini balliberális lapoknak dolgozott. 1924-ben részt vett a Republikánus Párt alapításában, de ennek választási veresége után többé nem csatlakozott egyik párthoz sem.
Ossietzky ugyan nem fejezte be a felsőfokú tanulmányait, de újságírói karrierje alatt széles témaköröket fogott át, a színháztól a feminizmusig. A weimari köztársaság évei (1919–1933) alatt írt politikai kommentárjai a demokrácia és a pluralisztikus társadalom híveként mutatják be. 1927-ben Kurt Tucholsky utódjaként a Die Weltbühne című lapot szerkesztette.
1931-ben vádat emeltek ellene hazaárulásért, és tizennyolc havi börtönre ítélték, mert az általa szerkesztett újság részleteket közölt arról, hogy Németország megszegte a versailles-i békeszerződés feltételeit azáltal, hogy újraszervezték a Luftwaffét és pilótáit a Szovjetunióban képezték ki. Nyolc hónapi börtön után amnesztiával szabadult. 1990-ben a lánya, Rosalinda von Ossietzky-Palm perújrafelvételért folyamodott, de a német Legfelsőbb Bíróság 1992-ben fenntartotta az ítéletet.
Ossietzky állandó figyelmeztető hang volt a Hitler hatalomra jutása utáni években. 1933. február 28-án, a Reichstag felgyújtása után letartóztatták és az Oldenburg melletti esterwegeni koncentrációs táborba vitték. 1935-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat, de a nácik nem engedték az átadási-átvételi ünnepségre Oslóba utazni. Ossietzky ekkor kiadott egy nyilatkozatot, hogy nem ért egyet a hatóságokkal abban, hogy a díj elfogadásával kirekesztené magát a német nép közösségéből. Az 1935-ös Nobel-békedíjat visszamenőleg 1936. november 23-án kapta meg.
Utolsó évei[szerkesztés]
1936 májusában a berlini rendőrségi kórházba küldték a súlyos tuberkulózisa miatt. 1938-ban halt meg a berlini Nordend kórházban, rendőri őrizetben. A halál oka a tuberkulózis és a koncentrációs tábor utóhatása volt.
Emlékezete[szerkesztés]
Ma az oldenburgi egyetem és a hamburgi egyetem könyvtára az ő nevét viseli. Oldenburg városa 1986 óta Carl von Ossietzky-díjat, a berlini Liga für Menschenrechte Carl von Ossietzky-érmet adományoz.
Galéria[szerkesztés]
-
Carl von Ossietzky rabként egy náci koncentrációs táborban -
Carl von Ossietzky emlékmű Berlinben -
Carl von Ossietzky arcképe a Nobel-díjasok bélyegsorozatban
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Carl von Ossietzky című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Dirk Grathoff: Ossietzky, Carl von. in: Neue Deutsche Biographie 19. 1998 – Online elérés
- Életrajza a Nobel-díj honlapján (angol nyelven). Nobelprize.org. [2008. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. június 1.)
