Bácsi-torok
Bácsi-torok | |
IUCN kategória: IV (különleges élőhely) | |
Besorolás: országos jelentőségű természetvédelmi terület[1] | |
A Bácsi-torok fő fala távolról | |
Ország | Románia |
Legközelebbi város | Kolozsvár |
Terület | 0,03[1] km² |
Felvétel ideje | 1973[2] |
Felügyelő szervezet | Környezetvédelmi Minisztérium[2] |
é. sz. 46° 46′ 47″, k. h. 23° 30′ 51″46.779720°N 23.514170°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 47″, k. h. 23° 30′ 51″46.779720°N 23.514170°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsi-torok témájú médiaállományokat. |
A Bácsi-torok vagy Bácstorok IUCN IV-es besorolású[2] természetvédelmi terület Romániában, Kisbács község közigazgatási területén. A kolozsváriak kedvelt kirándulóhelye.
Fekvése
[szerkesztés]Kolozsvár központjától 8 kilométerre nyugat-északnyugati irányban,[3] a Hójától északkeletre,[4] Kisbács mellett található, a Hosszú-patak völgyében. A Széchenyi térről induló 31-es busszal közelíthető meg; a busz végállomásától a Nádas-patakon és a vasúton átkelve a kisbácsi vasútállomás felé kell haladni.[5] Az utat 2018-ban leaszfaltozták, felújították és kivilágították.[6]
Megközelíthető a Törökvágástól kiindulva a Hóján át is.[7]
Leírása
[szerkesztés]A Bácsi-torok eocén kori mészkőből alakult ki; a mészkő felett berédi rétegek és bryozoás márgarétegek helyezkednek el.[8] A Bácsi-torok területén dolinák is találhatóak.[9]
A mészkőrétegben kagylók, csigák, tengerisünök, tengeritehén- és teknősmaradványok, a mészkövek tetején kőlencsék (Nummulites fabiani), a berédi márga formációban mohaállat-telepek (Bryozoa) és nagy méretű osztrigaféle kagylók (Pycnodonte gigantica) találhatóak.[10][11][12][13] Ritkábban késő eocén kori fehér tündérrózsa (Nymphaea cf. alba Linnaeus) fosszília is előfordul.[14]
Az itt található mészkövet már a római korban is kitermelték, de ezt használták Kolozsvár várfalainak, kapuinak, bástyáinak, templomainak építésénél is.[5]
A Bácsi-torokban a Starčevo–Körös-kultúrához tartozó korai újkőkorszaki település, illetve újkőkorszaki temetkezési hely maradványait tárták fel.[15][16] A területen 1968–1969-ben és 1970–1971-ben Palkó Attila és Nicolae Vlassa vezetésével végeztek ásatásokat.[17]
A Bácsi-torok növényei között megtalálható a kakasmandikó (Erythronium denscanis), martilapu (Tussilago farfara), májvirág (Hepatica nobilis), farkasboroszlán (Daphne mezereum) és a mogyoró.[18]
Képek
[szerkesztés]-
Mészkőfeltárás, balra a Kőszegő-hegy
-
Vulsella dubia kövület
-
Bácsi-toroki erdő
-
Bácsi-toroki tájkép
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Lege nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului national. Monitorul Oficial, 152. sz. (2000. április 12.)
- ↑ a b c Protected Area Profile for Cheile Baciului from the World Database of Protected Areas, May 2021. www.protectedplanet.net (Hozzáférés: 2021. május 25.)
- ↑ Plimbare prin Cheile Baciului. manutepricepute.ro (Hozzáférés: 2021. május 25.)
- ↑ Pál Gyöngyi: Erdély tájain – Séta a Hója-gerincen a Törökvágástól az UFO tisztásig. Szabadság, (2013. február 23.) arch Hozzáférés: 2021. május 25.
- ↑ a b Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár: Stúdium. 2009. 107. o. ISBN 978-973-643-163-0
- ↑ O nouă destinaţie de weekend: Cheile Baciului! Drumul modernizat, inaugurat în septembrie. Ziua de Cluj, (2018. augusztus 23.)
- ↑ Bácstorok. In Nagy Péter: Ó, kedves Kolozsvár! Berlin: Ludwig Voggenreiter. 1926.
- ↑ Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár: Stúdium. 2009. 107–108. o. ISBN 978-973-643-163-0
- ↑ Erdély tájain – Kolozsvár környékének geomorfológiai kialakulása. digiteka.ro (2010. április 30.)
- ↑ Pe poteci cu bănuţei de piatră: Ghid geologic al zonei Cluj. Coord. Mészáros, Nicolae, Clichici, Octav. Bucureşti: Editura Sport–Turism. 1976. 160. o.
- ↑ Vremir Mátyás: Fossil Turtle found in Romania – Overview. A Magyar Állami Földtani Intézet évi Jelentése, (2002) 146–147. o.
- ↑ Brassói Fuchs Herman: Adatok az Erdélyi-medence ásatag szirénjeinek ismeretéhez (VII.): Szirénfogak Kolozsvár (Cluj, Románia) környékéről. Földtani közlöny, CXX. évf. 1–2. sz. (1990) 89–92. o.
- ↑ Tulogdy János: Szirénafog a Bácsi-torok eocén felső durvamészkővéből. Múzeumi füzetek, II. évf. 1. sz. (1944)
- ↑ László Lóránt Fehér: A Rare Eocene Water Lily (Nymphaea) Fossil from Cheile Baciului (Cluj-Napoca, Romania). Studia Universitatis Babes-Bolyai, Geologia, XLVII. évf. 2. sz. (2002) 47–50. o.
- ↑ Erdély története: három kötetben I. kötet. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. 16. o. ISBN 963 05 4203 X
- ↑ Repertoriul Arheologic Naţional (RAN). ran.cimec.ro (Hozzáférés: 2021. május 24.)
- ↑ Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár: Stúdium. 2009. 108. o. ISBN 978-973-643-163-0
- ↑ Februári viráglesen. kosaferenc.blogspot.com (2010. február 28.) (Hozzáférés: 2021. május 25.)
További információk
[szerkesztés]- Poszet Szilárd, Wanek Ferenc: Földtani szerkezet és morfológia a Bácsi-torok É-i előterében. Agora füzetek, 4. sz. (2009) arch ISSN 1843-3367 Hozzáférés: 2021. május 25.