Ugrás a tartalomhoz

Bródy Mihály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bródy Mihály
Született1883. január 18.
Sátoraljaújhely
Elhunyt1944 (60-61 évesen)
auschwitzi koncentrációs tábor
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1905)
SablonWikidataSegítség

Bródy Mihály (Sátoraljaújhely, 1883. január 18.[1]Auschwitzi koncentrációs tábor, 1944) újságíró, költő, pedagógus, lapszerkesztő. Testvére Bródy László magyar költő, író, ügyvéd.

Élete

[szerkesztés]

Bródy Zsigmond (1851–1917)[2] kereskedő és Friedmann Janka (1853–1922) gyermekeként született kilencgyermekes zsidó családban. A Budapesti Tudományegyetemen tanult, ahol középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Újságírói pályáját a Budapesti Naplónál színházi kritikusként kezdte. A lap megszűnése után a munkatársak többségével megalapította A Nap-ot, az első modern magyar bulvárlapot. Később Versecen dolgozott helyettes tanárként. 1908 nyarán a szegedi főreáliskolába került Babits helyére, akit ekkor helyeztek át Fogarasra.[3] Tárcái a Szegedi Híradóban jelentek meg, a Szeged és Vidéke vezércikkírója és színikritikusa volt. 1919 februárjában Szentesen és Csongrádon előadást tartott a szocializmusról. Márciusban beválasztották a szegedi direktórium mellett működő háromtagú kultúra és nevelésügyi bizottságba. Ugyanezen év nyarán Kunfi Zsigmond kinevezte az iskola igazgatójának. Megválasztották az újonnan alakult közalkalmazotti szakszervezet elnökének is. Amikor a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1919. december 3-án Szegeden helyi vezetőséget választott, tagja volt a szavazatszedő bizottságnak. 1919 decemberében Jugoszláviába szökött, ahol azonban 1921-ben letartóztatták és visszatoloncolták Magyarországra. Budapestre vitték, s előzetes letartóztatásban tartották a Markó utcai fogházban.[4] Végül egy szabadkai ügyvéd elérte, hogy elengedjék és Ausztriába emigrált. Bő egy évvel később családjával Jugoszláviába költözött, ahol előbb az újvidéki Magyarság, majd a szabadkai Bácsmegyei Napló felelős szerkesztője, s végül a Jugoszláviai Magyar Újság szerkesztője lett. A második világháború előtt a szabadkai zsidó hitközség titkáraként működött. Amikor a déli területek ismét magyar fennhatóság alatt kerültek, többször letartóztatták kommunista nézetei miatt. 1941-ben Topolyára, egy őrizetes táborba internálták. Később Auschwitzban vesztette életét.

Felesége Pirnitzer Erzsébet. Lánya Gergelyné Bródy Klára (1912–?)[5]

Művei

[szerkesztés]
  • Hullámok (versek, 1904)[6]
  • Vajda János (Budapest, 1904)

Emlékezete

[szerkesztés]

Szegeden utcát neveztek el róla.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Születési bejegyzése a sátoraljaújhelyi izraelita hitközség születési akv. 6/1883. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
  2. Bródy Zsigmond elhunyt”, Az Újság, 1917. január 31., 9. oldal (Hozzáférés: 2021. január 22.) 
  3. Tanárok áthelyezése”, Szeged és Vidéke, 1908. július 22., 3. oldal (Hozzáférés: 2021. január 22.) 
  4. Bródy Mihályt átadták a szerbek a magyar hatóságnak”, Szegedi Napló, 1921. augusztus 3., 4. oldal (Hozzáférés: 2021. január 22.) 
  5. Gergely Klára születési bejegyzése a szegedi polgári születési akv. 766/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
  6. Hullámok”, Budapesti Hírlap, 1904. február 4., 8. oldal (Hozzáférés: 2021. január 22.) 

Források

[szerkesztés]