Bródy Mihály
| Bródy Mihály | |
| Született | 1883. január 18. Sátoraljaújhely |
| Elhunyt | 1944 (60-61 évesen) auschwitzi koncentrációs tábor |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1905) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bródy Mihály (Sátoraljaújhely, 1883. január 18.[1] – Auschwitzi koncentrációs tábor, 1944) újságíró, költő, pedagógus, lapszerkesztő. Testvére Bródy László magyar költő, író, ügyvéd.
Élete[szerkesztés]
Bródy Zsigmond (1851–1917)[2] kereskedő és Friedmann Janka (1853–1922) gyermekeként született kilencgyermekes zsidó családban. A Budapesti Tudományegyetemen tanult, ahol középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Újságírói pályáját a Budapesti Naplónál színházi kritikusként kezdte. A lap megszűnése után a munkatársak többségével megalapította A Nap-ot, az első modern magyar bulvárlapot. Később Versecen dolgozott helyettes tanárként. 1908 nyarán a szegedi főreáliskolába került Babits helyére, akit ekkor helyeztek át Fogarasra.[3] Tárcái a Szegedi Híradóban jelentek meg, a Szeged és Vidéke vezércikkírója és színikritikusa volt. 1919 februárjában Szentesen és Csongrádon előadást tartott a szocializmusról. Márciusban beválasztották a szegedi direktórium mellett működő háromtagú kultúra és nevelésügyi bizottságba. Ugyanezen év nyarán Kunfi Zsigmond kinevezte az iskola igazgatójának. Megválasztották az újonnan alakult közalkalmazotti szakszervezet elnökének is. Amikor a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1919. december 3-án Szegeden helyi vezetőséget választott, tagja volt a szavazatszedő bizottságnak. 1919 decemberében Jugoszláviába szökött, ahol azonban 1921-ben letartóztatták és visszatoloncolták Magyarországra. Budapestre vitték, s előzetes letartóztatásban tartották a Markó utcai fogházban.[4] Végül egy szabadkai ügyvéd elérte, hogy elengedjék és Ausztriába emigrált. Bő egy évvel később családjával Jugoszláviába költözött, ahol előbb az újvidéki Magyarság, majd a szabadkai Bácsmegyei Napló felelős szerkesztője, s végül a Jugoszláviai Magyar Újság szerkesztője lett. A második világháború előtt a szabadkai zsidó hitközség titkáraként működött. Amikor a déli területek ismét magyar fennhatóság alatt kerültek, többször letartóztatták kommunista nézetei miatt. 1941-ben Topolyára, egy őrizetes táborba internálták. Később Auschwitzban vesztette életét.
Felesége Pirnitzer Erzsébet. Lánya Gergelyné Bródy Klára (1912–?)[5]
Művei[szerkesztés]
- Hullámok (versek, 1904)[6]
- Vajda János (Budapest, 1904)
Emlékezete[szerkesztés]
Szegeden utcát neveztek el róla.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a sátoraljaújhelyi izraelita hitközség születési akv. 6/1883. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ „Bródy Zsigmond elhunyt”, Az Újság, 1917. január 31., 9. oldal (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ „Tanárok áthelyezése”, Szeged és Vidéke, 1908. július 22., 3. oldal (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ „Bródy Mihályt átadták a szerbek a magyar hatóságnak”, Szegedi Napló, 1921. augusztus 3., 4. oldal (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ Gergely Klára születési bejegyzése a szegedi polgári születési akv. 766/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 22.)
- ↑ „Hullámok”, Budapesti Hírlap, 1904. február 4., 8. oldal (Hozzáférés: 2021. január 22.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Apró Ferenc. Bródy Mihály utca, Szeged (1982. szeptember 15.) Új Élet, 37. évfolyam, 18. szám
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Kolozsi Tibor: Diktatúra és fasizmus (1976. szeptember 2.) Magyar Szó, 33. évfolyam, 242. szám, 12. o.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 141. o. Online elérés