Bozóky Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bozóky Géza
Született1875. július 23.
Nagyvárad
Elhunyt1960. február 24. (84 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiBozóky Alajos
Foglalkozása
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
Sablon • Wikidata • Segítség

pilismaróti Bozóky Géza (Nagyvárad, 1875. július 23. – Budapest, 1960. február 24.) jogász, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

1897–1900 között Bihar vármegye alispáni hivatalának közigazgatási gyakornoka volt. 1899-ben Budapesti Tudományegyetemen államtudományi diplomát szerzett. 1900-ban Párizsban és Londonban állami ösztöndíjjal tanult. 1900-ban közjegyzőjelölt volt. 1900–1910 között az egri érseki joglíceumban a kereskedelmi és váltójog rendes tanára volt. 1901-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1904-ben ügyvédi vizsgát tett. 1907-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen a kereskedelmi jogból magántanári képesítést szerzett. 1907–1914 között a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magántanára volt. 1910–1912 között a pécsi püspöki jogi líceum rendes tanára volt. 1912–1914 között a pozsonyi jogakadémia oktatója volt. 1914–1921 között a pozsonyi Erzsébet Egyetem, 1921–1923 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem, 1923–1944 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetem kereskedelmi és váltójogi nyilvános rendes tanára volt. 1918–1919 között a Részvénytársaság című folyóirat társszerkesztője volt. 1920–1921 között Pozsonyban az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja volt. 1929-től a Szent István Akadémia tagja volt. 1930–1931 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora, 1934–1935 között az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, majd 1936–1937 között az egyetem dékánhelyettese volt.

Munkássága[szerkesztés]

Gazdasági joggal, elsősorban magyar és nemzetközi kereskedelmi és váltójoggal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a két világháború között újrainduló magyarországi gazdasági élet új jogszabályainak kidolgozásában. Elemezte az újabb gazdasági társaságok (pl. részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok stb.) jogállását, a nemzetközi kereskedelmi bíróságok és a nemzeti jogok viszonyát. Számos nemzetközi jogi konferencián képviselte Magyarországot. Fonots szerepet játszott a Genfi egyezmények és a Hágai egyezmények magyarországi jóváhagyásában.

Munkái a Tiszántúl (1899–1910), a Magyar Jogász Ujság (1905), az Új Idők (1905–1906), a Magyar Kereskedők Lapja (1905–1913), A Jog (1906-tól), a Magyarország (1908–1911), a Budapesti Hírlap (1908–1914), a Magyar Pénzügy (1908–1916), a Kereskedelmi Jog (1908–1934), a Jogtudományi Közlöny (1908–1934), az Alkotmány (1909–1918), az Ügyvédek Lapja (1909–1931), a Budapest (1911–1913), a Magyar Kultúra (1911–1924), a Dunántúl (1911–1938), a Nemzeti Újság (1922–1926), a Pécsi Katolikus Tudósító (1929–1937), a Pécsi Hírek (1932–1933) és a szegedi A Jog c. lapokban jelentek meg (1935-1936).

Családja[szerkesztés]

Szülei: Bozóky Alajos (1842–1919) jogász, jogtörténész, műfordító és kőröstarjáni Hoványi Mária voltak.[2] Heten voltak testvérek, testvérei közül: Bozóky Dezső (1871–1957) orvos, Bozóky Gyula (1878–1954) honvéd ezredes, illetve Bozóky Ferenc (1886–1961) jogász volt.

Sírja a Farkasréti temetőben volt, melyet felszámoltak.

Művei[szerkesztés]

  • Az új polgári perrendtartás tervezete és a kereskedők. – A részvénytársasági felügyelőbizottság és az állami ellenőrzés (Egri érseki jogakadémia évkönyve, 1902)
  • A bizományi ügylet (Nagyvárad, 1905)
  • Újabb lépés a váltójog nemzetközi egységesítésére (Jogtudományi Közlöny, 1908)
  • A levegő joga (Jogtudományi Közlöny, 1910)
  • Az új magyar polgári perjog erkölcsi alapelvei (Katolikus Szemle, 1913)
  • A kereskedelmi bíróságok ellenőrző szerepének reformja a részvénytársaságoknál (Budapest, 1914)
  • A korlátolt felelősségi társaság. A külföldi és de lege ferenda a magyar jogban (Pozsony, 1914)
  • Magyar váltójog különös tekintettel a hágai nemzetközi jogi egyezményre és a külföldi váltójogokra (Tudományos gyűjtemény. 17–18. Budapest, 1926)
  • Magyar kereskedelmi jog különös tekintettel a kereskedelmi fejlődésre. I.-II. (egyetemi tankönyv, Budapest, 1928–1929)
  • A házasság (Budapest, 1930)
  • A gazdasági élet és a jog (Ügyvédek Lapja, 1931)
  • A nemzetközi váltótörvény 17-ik cikke. (Jogtudományi Közlöny, 1934)
  • Az elfogadási nyilatkozat a genfi nemzetközi egységes váltójog szerint (Polner-emlékkönyv; Szeged, 1935)
  • Nemzetközi váltójog. Az idegen és a saját váltóra vonatkozó egységes váltótörvény… különös tekintettel a váltótörvényünkre (Pécs, 1937)[3]
  • Kereskedelmi jog és gazdasági élet (Pécs, 1937)
  • Élettér és gazdasági jog (Pécs, 1942)
  • Gazdasági jogunk fejlődésének újabb irányai (Pécs, 1943)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • A magyar feltámadás lexikona. Szerkesztette: Szentmiklóssy Géza. Budapest, Magyar Feltámadás Lexikona, 1930.
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
  • Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1  
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
Előző
Weszely Ödön 		A Pécsi Tudományegyetem rektora
1930-1931 		Következő
Entz Béla
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bozóky_Géza&oldid=26761332”