Bozóky Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bozóky Alajos
Született 1842. december 30.[1]
Buda
Elhunyt 1919. december 7. (76 évesen)[1]
Nagyvárad
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • akadémikus
  • jogász
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1866)

Bozóki Bozóky Alajos (Buda, 1842. december 30.Nagyvárad, 1919. december 7.) jogtudor, királyi tanácsos, királyi jogakadémiai igazgató.

Családja[szerkesztés]

Bozóky Mihály, a helytartótanács hivatalnokának fia, Bozóky János igazgató-tanár testvéröccse, Bozóky Gyula (1878–1954) honvédtiszt édesapja, Bozóky László fizikus nagyapja.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskoláit 1862-ben szülővárosában, a jogot 1866-ban a budapesti egyetemen végezte. Miután a jogtörténelmi és bírói államvizsgát letette, 1867. július 7-én jogtudorrá avatták. Egy ideig a magyar királyi helytartótanácsnál, majd a közoktatási minisztériumban mint fogalmazó-gyakornok szolgált. Azután báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter állami ösztöndíjjal külföldre küldte, ahol Heidelbergben Vangerowot, a világhírű romanistát hallgatta és az 1867-68. tanév alatt még Brüsszelt, Londont, Párizst és Strasbourgot is meglátogatta. 1888 nyarán bejárta Németországot és azután Svájcon és Felső-Olaszországon át haza tért, mire a nagyváradi király jogakadémiánál a római és egyházjogi tanszékre helyettes tanárrá nevezték ki. Miután a római jogból egyetemi magántanárrá képesítette magát, rendkívüli, 1871. szeptember 19-én pedig rendes tanár lett. 1879-től a nagyváradi királyi jogakadémia igazgatója volt. 1888-ban a Szent István Társulat irodalmi osztályának tagjává választotta; 1889. május 20-án királyi tanácsosi címet nyert.

Írásai[szerkesztés]

Jogi, államtudományi, társadalmi és közművelődési cikkei megjelentek a Jogtudományi Közlönyben (1863-tól), a Reformban, a Nagyváradban, melynek 1875-től rendes munkatársa, névtelenül; a magyar jogászgyűlés évkönyveiben (1872, 1879, 1882, 1889.), az Archiv für kath. Kirchenrechtben (1873. 1880-81. 1883.), a bécsi Tagespresseben, az Alma Mater szakközlönyben (1877-78.), a berlini Deutsche Juristische Zeitungban (1878.), Nemzetben (1884. 350. sz.), a Századokban (1885.), a Kath. Szemlében (1887-88, 1890.), a Magyar Könyv-Szemlében (1887.), az Egyet. Lapokban (1889.), az Ország-Világban (1889.) és Jogi Szemlében (1890, 1891.)

Jegyei: B-y, y. (régebben a Jogtud. Közlönyben és a Reformban.)

Munkái[szerkesztés]

  • A világtörténet átnézete synchronistikai táblákban, különös tekintettel Magyarország történetére. Buda, 1863. (2. kiad. U. ott, 1867.)
  • Ezeregy éj, ifjusági irat. U. ott, 1864. (Claudius G. C. után névtelenül. 2. kiadás. U. ott, 1870.)
  • Praetori jog. A pesti egyetem által koszorúzott pályamű. Pest, 1866. (Ism. Jogtud. Közlöny.) Online
  • A börtönügy legujabb haladásai. A pesti egyetem által a Pauler-díjjal koszorúzott pályamű. U. ott, 1867.
  • A biztosítási ügyről. U. ott, 1868. (Tudori értekezés.)
  • A római jog institutióinak tankönyve. U. ott, 1870. (Ism. Jogtudományi Közlöny. 2. jav. és bőv. kiadás. 1875. 3. kiadás. 1880. 4. jav. és bőv. k. 1885. U. ott.) Online
  • A jogi személyekről. N.-Várad, 1870. (Székfoglaló értekezés.)
  • Az egyházi jog tankönyve. Pest, 1871.
  • A nagyváradi jogakadémia vázlatos története alapításától az 1870/1. tanév végeig. Nagyvárad, 1872.
  • Eszmetöredékek hazai főtanodáink reformjához. U. ott, 1873.
  • A római jog pandektáinak tankönyve. Bpest, 1874. (Ism. Jogtud. Közl.)
  • A köteles részről. A m. tud. akadémia által dicséretre méltatott pályamű. Nagyvárad, 1874. (Ism. Jogtud. Közl. 1875.)
  • A n.-váradi kir. jogakadémia vázlatos története az 1871/2-1873/4. években. U. ott, 1874.
  • Római perjog. U. ott, 1878. (2. kiadás. U. ott, 1885.)
  • Római világ művelődéstörténeti rajzok Augustustól az Antoninusok korának bezártáig. U. ott, 1883. 464 l.
  • A római nők. Felolvasás. U. ott, 1883.
  • Pompeji. Fölolvasás. U. ott, 1883.
  • Római világ. Művelődéstörténeti rajzok Friedländer L. nyomán. Bpest, 1883-84. Két kötet. (M. Nemzet Családi Könyvtára 62-69. és XVIII. XIX. köt. Ism. Bud. Szemle XLVII.)
  • A rómaiak nyilvános játékai. Fölolvasás. 1885.
  • Mit hittek a rómaiak? Fölolvasás. U. ott, 1886.
  • Gajus római jogi institutióinak négy könyve. Bpest, 1886. (Bevezetéssel és jegyzetekkel. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888.)
  • Ugyanaz csupán magyarúl. U. ott, 1886.
  • M. Tullius Ciceronak védbeszéde P. Sulla mellett. U. ott. 1887.
  • A római rabszolgaélet. Fölolvasás. Győr. 1887.
  • M. Tullius Ciceronak I. II. XIV. philippikája. Nagyvárad, 1887. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888.)
  • M. Tullius Ciceronak válogatott levelei, ford. jegyzetekkel Nagyvárad, 1888.
  • A nagyváradi kir. akadémia százados multja 1788-1888-ig. Budapest, 1889.
  • A nagyváradi kir. akadémia százéves fennállásának emlékünnepélye. Nagyvárad. 1889.
  • Felolvasások Rómában. Fölolvasás. U. ott, 1889.
  • Az ausztriai magánjog rendszere. I. füzet. Budapest, 1891.
  • Római magánjog: 1-2.. Pozsony, 1899.
  • Magyar katholikus egyházi jog. Pozsony, 1899.
  • Az első keresztény kodifikáció. Budapest, 1905.

Szerkesztette a nagyváradi király jog- és államtudományi kar Almanachját 1874/5-től, ahol megnyitó beszédei is megjelentek.

Források[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02218.htm, Bozóky Alajos, 2017. október 9.