Entz Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Entz Béla
Életrajzi adatok
Született1877. március 10.
Kolozsvár
Elhunyt1959. január 14.
Pécsvárad
Sírhely Pécsi köztemető G parcella, az 1. sor 3. sírhely[1]
Ismeretes mint patológus
Szüleiid. Entz Géza, Seivert Adél Jozefina.

Entz Béla (Kolozsvár, 1877. március 10.Pécsvárad, 1959. január 14.) patológus orvos, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Tudós családból származott, nagyapja (Entz Ferenc orvos, szőlész), apja (id. Entz Géza zoológus és bátyja, ifj. Entz Géza) egyaránt az MTA tagja; ő maga is 1945-től az MTA levelező tagja volt.[2]

1900-ban szerzett orvosdoktori oklevelet a Budapesti Tudományegyetemen. Hallgatóként az anatómus Thanhoffer Lajos és a kórboncnok Genersich Antal mellett dolgozott. Generisch tanítványaként gyakornok, tanársegéd, majd 1912-től adjunktus lett.[3] Közben 1911-ben az egyetem orvosi karán Csecsemőkori betegségek kórbonctanából című dolgozata alapján magántanár lett. 1912-ben megjelent Általános kórbonctan című könyve.

1914-től 1917-ig a Szt. István Kórház kórboncnok főorvosa, közben az első világháborúban zászlóalj-orvosfőnök, majd laboratóriumvezető főorvos volt a sátoraljaújhelyi harctéri betegmegfigyelő állomáson. 1918-ig az állatorvosi főiskola rendes tanára volt. 1918-ban kinevezték a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává, mely a kolozsvári egyetemmel együtt ideiglenesen Budapestre költözött az 1923/24-es tanévig. Ez idő alatt a Szent Rókus Kórház patológus főorvosa is volt, illetve az 1921/22-es tanévben az orvosi kar dékánja.

1924-ben az egyetemmel együtt Pécsre költözött, és 1951-ig az ETE (1948-tól POTE) nyilvános rendes tanára, 1951-től 1952-ig egyetemi tanárja volt. 1926-ban jelent meg a Csízió néven is ismert A kórbonctan és a kórszövettan alapvonalai című munkája. 1928 és 1930 között két tanéven át ismét dékán lett.[4] Az 1931/32-es és az 1945/46-os tanévekben az ETE rektora lett.[5] 1945-től az MTA levelező tagja.

Legfőbb kutatási területe a fertőző betegségek, állati paraziták által okozott kórképek. Fontos kutatásokat végzett az örökléstan, a fejlődési rendellenességek, a szifilisz és a gümőkór kórokozóinak felderítése terén. Elsők között hangoztatta a leukémia daganatos jellegét.[6]

1959-ben Pécsváradon halt meg, sírja a pécsi köztemetőben van, mely 2005 óta védett emlékhely.

Emlékezete[szerkesztés]

2015-ben[7] a Misinára vezető, addig név nélküli pécsi utat róla nevezték el.

2016-ban nyílt meg a róla elnevezett Dr. Entz Béla Klinikai Oktatási Központ.[8]

Pécsváradon a Dr. Entz Béla Egészségügyi Központ viseli nevét.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A kórbonctan és a kórszövettan alapvonalai (Pécs, 1926)

Jegyzetek[szerkesztés]