Borostyánkősav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borostyánkősav
IUPAC-név borostyánkősav
Szabályos név butándisav
Más nevek etán-1,2-dikarbonsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 110-15-6
SMILES
OC(CCC(O)=O)=O
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H6O4
Moláris tömeg 118,09 g/mol
Sűrűség 1,56 g/cm³
Olvadáspont 185–187 °C
Forráspont 235 °C
Oldhatóság (vízben) 58 g/l (20 °C)
Savasság (pKa) 4,16 (pK1)
5,61 (pK2)
Veszélyek
EU osztályozás Irritatív (Xi)[1]
R mondatok R36[1]
S mondatok S26[1]
Lobbanáspont 206 °C[1]
Öngyulladási hőmérséklet 630 °C[1]
LD50 2260 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A borostyánkősav (IUPAC név: butándisav) egy dikarbonsav a következő képlettel:

HOOC–CH2–CH2–COOH

Szobahőmérsékleten a tiszta borostyánkősav szilárd anyag, színtelen, szagtalan kristályok formájában. Olvadáspontja 185 °C, forráspontja 235 °C. Kétértékű sav, az észtereit dialkil-szukcinátoknak nevezzük, szabályos sói a szukcinátok, savanyú sói a hidrogén-szukcinátok. A borostyánkősav anion (szukcinát) formájában részt vesz a citromsavciklusban.

Történet[szerkesztés]

A borostyánkősav régóta ismert vegyület, elsőként Agricola állította elő a borostyánkő hevítésével 1550-ben, innen a neve.[2]

Régebben a borostyánból állították elő, és főleg külsőleg használták reumás fájdalmak, vagy belsőleg a kankó kezelésekor.

Előállítás[szerkesztés]

Régebben borostyánból állították elő, ma a borostyánkősavat kémiai reakcióval malein- vagy fumársavból nyerik.

Biokémia[szerkesztés]

A szukcinát anion részt vesz a citromsav-ciklusban és képes elektront átadni az elektrontranszportláncnak a következő reakcióban:

szukcinát + FAD → fumarát + FADH2

A reakciót a szukcinát-dehidrogenáz enzim katalizálja (vagy a mitokondriális elektrontranszportlánc II komplexe). A komplex 4 alegységből álló membrán-kötött lipoprotein, amely a szukcinát oxidációját az ubikinon redukciójával csatolja.

Az elektronátvivő intermedierek a FAD és három Fe2S2 központ, melyek a B alegység részei.

Fizikai és kémiai tulajdonságok[szerkesztés]

  • Színtelen, kristályos anyag.
  • Olvadáspontja 188 °C.
  • Forráspontja 235 °C.
  • Fontos származékai a gyűrűs anhidridek.

Biztonság[szerkesztés]

A borostyánkősav/szukcinilsav gyúlékony és korrozív, égési sérüléseket okozhat. "Belégzése, lenyelése és bőrön keresztül történő felszívódása veszélyes. Kezelés után mosson kezet. A szemkontaktus súlyos sérülést okozhat." Táplálékkiegészítőként biztonságos, az FDA jóváhagyta.

Élelmiszeripari felhasználása[szerkesztés]

Az élelmiszeriparban elsősorban ízfokozóként, valamint savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E363 néven. Napi maximum beviteli mennyisége nincs korlátozva, ismert mellékhatása nincs.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f A borostyánkősav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 13. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. Bruckner Győző. Szerves kémia. Tankönyvkiadó (1961) 

További információk[szerkesztés]

A citromsavciklus anyagcsere-útvonala
oxálacetát malát fumarát szukcinát szukcinil-CoA
NADH+ H+ NAD+ H2O ubikinol ubikinon CoA +ATP
(GTP)
Pi + ADP
(GDP)
acetil-CoA
+ H2O
NADH + H+ + CO2
CoA NAD+
H2O H2O NAD(P)+ NAD(P)H
+ H+
CO2
citrát cisz-akonitát izocitrát oxálszukcinát α-ketoglutarát