Ugrás a tartalomhoz

Táplálékkiegészítő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A táplálékkiegészítők (vagy étrend-kiegészítők) célja azon tápanyagok pótlása, melyből a normál táplálkozás során nem fogyasztunk eleget. Közéjük tartoznak a vitaminok, ásványi anyagok, rostok, zsírsavak, aminosavak. Jelenleg több mint 50 000 étrend-kiegészítő érhető el. Az amerikai felnőtt lakosság több mint fele fogyaszt táplálékkiegészítőt (53-55%). A legelterjedtebb a multivitamin fogyasztása.[1][2] A táplálék-kiegészítő a hétköznapi nyelvben született hibás kifejezés. A helyes kifejezés az étrend-kiegészítő.

Az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szerint a táplálékkiegészítők olyan termékek, melyek nem gyógyszerek, élelmiszer-adalékanyagok, mint a fűszerek vagy a tartósítószerek, nem hagyományos ételek, és melyek megfelelnek az alábbi kritériumoknak:[3]

  1. A termék célja, hogy kiegészítse a személy étrendjét, de nem helyettesítheti az étkezést.
  2. A termék tartalmaz vitamint, ásványi anyagokat, aminosavakat, koncentrátum, metabolit, kivonat vagy ezek kombinációjában.
  3. A termék címkéjén fel van tüntetve, hogy étrend-kiegészítő.

Az Egyesült Államokban az FDA különböző ellenőrzési eljárásokat alkalmaz, ugyanúgy, mint a gyógyszereknél.

Egészségvédő szerepe

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendeltetésszerű használata pótolja az alapvető tápanyagokat.[4] A táplálékkiegészítők nem tudják teljes mértékben kivédeni a dohányzás, a mozgásszegény életmód, és a helytelen szokások következményeit. Túlzott fogyasztásuk többféle kárt is okozhat.[5] Az antioxidánsok segítenek a mérgező anyagok okozta sejt- és szöveti károsodások megakadályozásában.

Fő cikk:Vitamin

A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni.

Fő cikk: Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok összességükben az emberi szervezet 4-5%-át teszik ki.

Aminosavak és fehérjék

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő cikkek: Aminosavak és fehérjék

Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Az aminosavak 3 kategóriába sorolhatók: esszenciális aminosavak, nem esszenciális aminosavak és feltételes aminosavak.

Esszenciális zsírsavak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő cikk: Esszenciális zsírsavak

Az esszenciális zsírsavak többszörösen telítetlen vegyületek, melyek között van omega-6 zsírsav (linolsav) és omega-3 zsírsav (alfa-linolénsav, ALA) is. Ezek nélkülözhetetlenek az emberi táplálkozásban, mert nem tudja őket a szervezet előállítani.

Testépítő kiegészítők

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen kiegészítőket általában testépítők és élsportolók veszik igénybe. A testépítő kiegészítők elősegíthetik a súly- vagy izomgyarapodást, a fogyást, javíthatják a sportteljesítményt. A legszélesebb körben alkalmazottak a vitaminok, a fehérje italok, az elágazó láncú aminosavak (BCAA), a glutamin, az esszenciális zsírsavak, a kreatin, és a tesztoszteron fokozók.

Marina Heinonen, a Helsinki Egyetem élelmiszerbiztonsági professzora szerint az étrendkiegészítők egészségre vonatkozó állításai több mint 90%-ban pontatlanok.[6] A Consumer Reports bejelentett több fehérjeport, mely arzént, kadmiumot, ólmot vagy higanyt tartalmazott.[7] Továbbá, a CBC megállapította, hogy a fehérje addíció sem ritka, azonban ezt sokan vitatták.[8] BMC Medicine tanulmánya szerint a gyógynövény kivonatok egyharmada nem tartalmaz hatóanyagokat.[9][10]

Európai uniós szabályozás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Unió irányelvei szigorúbbak, mint az Egyesült Államokban. Az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint a termékeknek biztonságosaknak, tisztáknak kell lenniük és megfelelő mértékben kell tartalmazniuk hatóanyagokat.[11] Tilos őket gyógyszerként címkézni, és fel kell tüntetni az egészségre vonatkozó állításokat. A táplálékkiegészítő ipar határozottan ellenezte az uniós irányelvet, és petíciót nyújtott be, melyet több orvos és tudós is aláírt 2005-ben, mert szerintük indokolatlanok a korlátozások.[12] Az Európai Unió Bírósága szerint az intézkedések szükségesek a közegészségügy védelme érdekében.[13]

A 2002/46/EK irányelv magyarországi átültetése az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet.[14] A gyártónak csak bejelentési kötelezettsége van, a címkét és az adatlapot kell beszolgáltatni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet felé, ami alapján az intézet kockázatértékelést végez.[15]

  1. ↑ Park, Madison. "Half of Americans use supplements". CNN. 2020. július 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. október 3.
  2. ↑ Grace, Emily. "How to choose the best supplement". Health Beacon. 2013. szeptember 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. október 3.
  3. ↑ See Dietary Supplement Health and Education Act of 1994, which includes a definition.
    • Committee on the Framework for Evaluating the Safety of Dietary Supplements, Food and Nutrition Board, Board on Life Sciences, Institute of Medicine and National Research Council of the National Academies (2004). Dietary supplements a framework for evaluating safety. Washington, D.C.: National Academies Press. ES-1-ES-3. o. ISBN 0-309-09206-X.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. ↑ Food and Drug Administration (2014. május 11.). "Consumers – Dietary Supplements: What You Need to Know". fda.gov. Hozzáférés: 2014. június 26.
  5. ↑ American College of Medical Toxicology; American Academy of Clinical Toxicology (2013. február), "Five Things Physicians and Patients Should Question", Choosing Wisely: an initiative of the ABIM Foundation, American College of Medical Toxicology and American Academy of Clinical Toxicology, hozzáférés: 2013. december 5., which cites
  6. ↑ Ravintolisissä paljon humpuukia, Yle.fi 17.10.2012.
  7. ↑ "Are protein shakes the weight-loss magic bullet? – The Globe and Mail". Theglobeandmail.com. Hozzáférés: 2015. december 11.
  8. ↑ Griffith-Greene, Megan (2015. november 13.). "Marketplace: Some protein powders fail fitness test". CBC News. Hozzáférés: 2015. december 11.
  9. ↑ O’CONNOR, ANAHAD. "Herbal Supplements Are Often Not What They Seem". The New York Times. Hozzáférés: 2013. november 12.
  10. ↑ Newmaster, Steven G; Grguric, Meghan; Shanmughanandhan, Dhivya; Ramalingam, Sathishkumar; Ragupathy, Subramanyam (2013). "DNA barcoding detects contamination and substitution in North American herbal products". BMC Medicine. 11: 222. doi:10.1186/1741-7015-11-222. PMC 3851815. PMID 24120035.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  11. ↑ Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
  12. ↑ Knight, Sam (2005. július 12.). "Controversial EU vitamins ban to go ahead". The Times Online. 2015. május 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 5.
  13. ↑ "'EU court backs health supplements ban'". Guardian. 2005. július 12. Hozzáférés: 2012. december 5.
  14. ↑ az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet
  15. ↑ "Étrend-kiegészítők". Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Hozzáférés: 2020. június 28.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Energiaital