Akonitsav
| cisz-Akonitsav (felül) és transz-Akonitsav (alul) | |
 cisz-Akonitsav | |
 transz-Akonitsav | |
| IUPAC-név | Prop-1-én-1,2,3-trikarbonsav |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 499-12-7 |
| PubChem | 309 |
| MeSH | Aconitate |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C6H6O6 |
| Moláris tömeg | 174,108 g/mol |
| Olvadáspont | cisz: 194-195 °C (bomlik) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | irritatív (Xi)[1][2] |
| R mondatok | R36/37/38[1][2] |
| S mondatok | S26, S37[1][2] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az akonitsav egy szerves sav, pontosabban egy trikarbonsav. Az akonitsav sói az akonitátok. A cisz módosulata anion, cisz-akonitát formájában a citromsav-ciklus egyik szubsztrátja. Átalakulását az akonitáz enzim katalizálja.
Az akonitsav a természetben megtalálható például az Aconitum napellusban (havasi sisakvirág), a neve is innen ered.[3]
Szintetikusan citromsavból állítható elő, forró kénsavval végzett dehidratálással.[3]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c A cisz-akonitsav biztonsági adatlapja (Alfa-Aesar) (németül)
- ↑ a b c A transz-akonitsav biztonsági adatlapja (Alfa-Aesar) (németül)
- ↑ a b Bruckner Győző. Szerves kémia I-1 kötet. Budapest: Tankönyvkiadó (1961)
| A citromsavciklus anyagcsere-útvonala | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
